Available episodes
Newest first
Oldest first
May 7, 2022
#049 Kemenesi Gábor – A víruskutató dumcsistandja
Kemenesi Gábor virológus nevét egy ország ismerhette meg az elmúlt években. Hiszen ő az egyik olyan magyar kutató, akihez szinte rutinszerűen fordulnak nyilatkozatért az újságírók Magyarországon, hogy kommentálja, kontextusba helyezze a koronavírus-járvány híreit.
Ebben az epizódban tehát Kemenesi Gáborral beszélgetek az interneten rendelhető (nem számítógépes) vírusokról, az ukrán biolaborokról, járványokról és járványszerűen terjedő álhírekről, valamint arról, hogy megszelídült-e a Covid-betegség kórokozója.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/049-kemenesi-gabor-podcast/
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegminden
* Támogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkal
_A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak._
[0:04:53] Mi az a Virológiai Nemzeti Laboratórium, ahol Kemenesi Gábor dolgozik? Mi az a 4-es szintű laboratórium?
[0:10:04] A Nipa-vírus. Miért veszélyes és miért érdekes a kutatók számára? A denevérek mint „vírusbankok”.
[0:14:39] Halálozási arány a Nipa-vírus okozta fertőzéseknél és a kroronavírusoknál. Az R0-szám.
[0:20:54] Mit jelent a vírusvadászat, egy vírus „kergetése”? A vírusok génszekvenálása és a technológia fejlődése.
[0:25:15] Mi a szerepe a vírusoknak az ökoszisztémában? Van-e hasznuk, ha ennyi kárt okoznak nekünk?
[0:29:34] Mi történik a vírusvadászat során gyűjtött mintákkal? Hogyan szállítják, tanulmányozzák a vírusokat a nemzetközi laborhálózatok?
[0:32:37] A víruskutatás nemzetközi koordinációja és ennek haszna a koronavírus-kutatás és a világjárvány során.
[0:39:22] Az ukrán biolaborok és az orosz dezinformáció.
[0:45:23] Tudjuk-e már pontosan a koronavírus-járvány forrását? Lehetséges-e, hogy laborból szabadult ki a vírus? A vírrusok genetikai „ujjlenyomata”.
[0:55:54] A Covid elleni védekezés sikeressége: hogyan sikerült a világjárvány veszedelmességét az influenzáéhoz közelíteni? Hogyan lehetséges, hogy az ukrajnai háború kitörésével úgymond a járvány is megszűnt létezni?
[1:01:18] Lesz-e van-e alakulóban újabb járványhullám? A harmadik oltás fontossága. Mi történik Kínában? Hibás-e a totálaiotárius állam járványkezelése?
[1:09:14] Miért volt ilyen magas Magyarországon a járvány áldozatainak száma? Miért ilyen alacsony a beoltottak aránya?
[1:12:36] A kormányzati járványkommunikáció Magyarországon és abszurditásai.
[1:14:46] Hogyan viselte az őt ért támadásokat, a vírusszkeptikus kirohanásokat Kemenesi Gábor?
[1:24:01] A hatékonyabb oktatás, mint az álhírek ellenszere. Az álhírek jellemzői, az ellenük való küzdelem nehézségei.
[1:31:13] A Sarlatánok kora című könyv. Kemenesi Gábor tinédzserkori érdeklődése a vírusok iránt.
[1:36:20] A szúnyogok szerepe a járványokban. Invazív fajok Magyarországon.
[1:41:49] „Megszelídült”-e a járványt okozó koronavírus?
[1:48:58] Hogyan kapcsolódik nemzetközi hálózatba a pécsi laboratórium munkája? Nem csábítja-e arra ez Kemenesi Gábort, hogy munkáját külföldön folytassa?
playlist_add
Apr 2, 2022
#048 Bárász Péter – Belarusz és az ottalvó KGB-ügynökök
Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban él. Rajong a belarusz kultúráért, a belarusz irodalomért. És belarusz szerzőket fordít magyarra, akik többnyire nem lelkesednek a belarusz rezsimért.
Amely rezsim nem csak a 2020-2021-es tüntetések szétveréséről, valamint arról ismert, hogy vezetője a traktorozást ajánlotta a Covid ellenszereként. Hanem egyebek mellett arról is, hogy jelenleg területéről támadják Ukrajnát az orosz csapatok.
Ebben az epizódban tehát Bárász Péterrel beszélgetek a lágerirodalomról, egy félholtra vert kortárs belarusz íróról, Petőfi Sándor tekintetéről, a kilengő és a szélen ragadó ingáról, az életről meg mindenről.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/048-barasz-peter-podcast/
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegminden
* Támogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkal
_A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak._
[5:06] Belorusz, Belarusz vagy Fehéroroszág?
[9:21] A belarusz nyelv és eredete, megkülönböztetése az orsztól
[13:50] A litván nagyfejedelemség, közös uralkodóink. Báthory és Bekes Gáspár.
[21:03] A lengyel-litván unió, feldarabolása és a belarusz nyelv elnyomása a lengyelek, majd az oroszok által.
[29:18] Belarusz története a XX. században. A rövid ideig létező önálló Belarusz.
[32:39] Belarusz, mint a Szovjetunió része. A belarusz értelmiség lefejezése, az erőszakos oroszosítás.
[38:03] A belarusz nyelv mai helyzete.
[45:15] Miért él Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban? Egyetemi évek Leningrádban, szerelem, letelepedés.
[57:58] Bárász Péter műfordítói karrierjének kezdete, ellenzéki barátai.
[1:07:55] KGB-sek a a hálószobában.
[1:16:05] Lukasenka hatalomra kerülése 1994-ben és leszámolása az alvilággal.
[1:19:15] Az Arbat gyermekei, Gépnarancs és lágerirodalom. Bárász Péter blogja, Larissza Gyenius rendhagyó lágerregénye.
[1:32:07] A 2021. utáni belarusz megtorlás, a súlyos börtönbüntetések.
[1:35:47] Belarusz és Ukrajna.
[1:40:28] A goebbelsi propaganda Magyarországon és a putyini oroszország.
[1:52:24] Putyin tényleg megőrült? Vissza akarják-e kényszeríteni Belaruszt is az orosz birodalomba?
[1:58:06] Nem fél Bárász Péter a retorzióktól? Az Ў Blog születése. Miért maradt Bárász Péter Belaruszban? Európai kultúra – ázsiai rendszer?
[2:06:09] A belarusz tolerancia történelmi gyökerei. A határvidék, ahol egyiknek sikerült az európai kultúra mellé európai államberendezkedést is megvalósítani, a másiknak nem.
playlist_add
Mar 3, 2022
#047 Érdi Péter – A társasjáték, amit mindnyájan játszunk
Érdi Péter számítógépes agykutató első ránézésre meglehetősen távol eső tudományterületeken találja meg a hasonló működési elveket. Most például arról ír könyvet, miként cserélhetnénk le „eldobható” világunkat – legyen szó tárgyainkról, kapcsolatainkról vagy társadalmunkról – a javítás vagy kijavítás kultúrájára.
Magyarországon tavaly megjelent könyve, a _Rangsorolás_ is izgalmas témát járt körül: azzal foglalkozik, miért rangsorolunk szinte kényszeresen mindent (magunkat is ideértve), és hogy miért ragadják meg figyelmünket annyira a lista formában összeszedett cikkek, információk.
Ebben az epizódban tehát Érdi Péterrel, a komplex rendszerek professzorával beszélgetek a földrengések és a tőzsdekrachok közötti hasonlóságról, a szimulált költészetről és a tökéletesség mítoszáról.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/047-erdi-peter-podcast/
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegminden
* Támogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkal
_A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak._
[0:05:32] Mit csinál Érdi Péter Michiganben? A Kalamazoo College.
[0:09:20] Mi a közös az epilepszia és a tőzsdekrach között? A rangsorolás című könyv.
[0:15:56] Hogyan segítette Érdi Péter munkássága az agykutatást?
[0:17:42] Érdi Péter 70 évesen a New York-i íróiskolában.
[0:20:45] Gyerekkor az ötvenes években, a népszerűséget jelentő bőrlabda és a foci fontossága. A Népsport cikke a rangsorokról.
[0:28:33] Miért összehasonlítgatással nézzük a világot? Csípési rangsor, dominanciahierarchia.
[0:33:40] Szentágothai Jánossal való együttműködés, a számítógép, mint az agyműködés analógiája.
[0:40:23] Tudatra ébredhet-e a gép, versenyezhet-e intelligenciája az emberrel? A sakk, az Élő-pont rendszer, rangsorolás és összehasonlítás.
[0:43:36] A tökéletesség mítosza, egymásra épülő rendszerek, különféle szintek, redukcionizmus.
[0:48:53] Algoritmusok. A személyes hitelmutató.
[0:55:16] Miért szeretjük annyira a listákat? Presztízs és dominancialapú rangsorok.
[1:10:00] Az algoritmus megismerhetőségéhez való jog. Mi az etikátlan adat?
A Google Page Rank működése.
[1:16:45] A kínai társadalmi kreditrendszer.
[1:25:09] A pozitív és negatív visszacsatolás egyensúlya. Nem létező aranykorok. Ami elromlott, azt meg is lehet javítani?
[1:29:59] A kiégés társadalma, mint elromlási mechanizmus. A Repair című könyv. A tervszerű elavulás fogalma.
[1:37:15] Völgyek, stabil állapotok, és az újba való átlendülések. Hogyan lesz az eldobhatóság kultúrájából a javítás kultúrája?
[1:43:52] Miért érzett késztetést Érdi Péter arra, hogy kémikusként a társadalomtudományok vizére evezzen? Élet a Lukács-óvodában.
[1:49:06] Az öt legfontosabb XX. századi magyar tudós listája. Mit ad át egy „boomer a jövő generációinak?
playlist_add
Jan 31, 2022
#046 Litkai Gergely – Egy gyilkos poén és a Dumaszínház története
Litkai Gergely egy valóságos humorgyár, a Dumaszínház produkciós vezetője. És alapítója. És egyik tulajdonosa is. És a magyar standup comedy egyik megteremtője.
Ebben az epizódban vele beszélgetek a humor szerepének felértékelődéséről, a magyar standupról, komikussá váló politikai rendszerekről, gonosz marketingesként viselkedő politikusokról és persze környezetvédelemről, környezetpusztításról is – nem csak a Fertő tó kapcsán.
De szó lesz még (nem is kevés) a nevetés elméletéről és egy orosz politikai gondolkodóról, aki úgy tűnik, nem csak Vlagyimir Putyint ihlette meg.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/046-litkai-gergely-podcast/
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegminden
* Támogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkal
_A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak._
[0:15:49] A nevetés, a humor egyéb forrásai, teóriái. A történelem legjobb vicce, a jóindulatú megsértés teóriája.
[0:20:33] Galla Miklós és a Karinthy-gyűrű: ez most vicc vagy komoly?
[0:26:56] A humor mint várakozásokat, normarendszereket sértő dolog. A reverse gag és a switcheroo
[0:35:54] Hofi Géza: a humor mint szelep? Újabbfajta szocialista kísérletek.
[0:45:58] Miért viselkedünk úgy a természetben, mint egy CEO? Főleg itt Magyarországon?
[0:50:14] Mindig ilyen hangsúlyos volt a környezetvédelem Litkai Gergely életében?
[0:55:29] A Duma-színház is csak szelep? Jó a rendszernek ha inkább a humorista poitizál?
[1:02:43] Litkai Gergely videója a Fertő-tónál zajló állami beruházásról. A humor szerepének felértkelődése, a gonosz marketingesek és az identitáspolitika.
[1:12:06] A vicc, a humor és a NER viszonya. Létezhet-e állami humor, hatalmi pozícióból való humorizálás?
[1:16:37] Litkai Gergely, mint a Comedy Central (Viacom) projektmenedzsere. A humor határai Oroszországban.
[1:20:26] Timothy Snyder könyve, A szabadság felszámolása, Iván iljin és az orosz propaganda know-how Magyarországon.
[1:33:03] A nigériai spamlevél logikája az örökkévalóság politikájában.
[1:35:11] Képes-e a humor ezen az őrületen kívül maradni?
[1:36:24] Tabuk a humorban, a Charlie Hebdo karikatúráinak megítélése.
[1:45:01] Van-e a Dumaszínházban betartandó etikai kódex? Politikai korrektség, biztonságos terek.
[1:53:40] A Dumaszínház és törtéenete. A stand-up comedy műfaja Magyarországon, tehetségkutatás és tehetséggondozás a Dumaszínházban.
[2:01:57] Nagyon más a román vagy szerb humor, mint a magyar? A stand-up mint műfaj sajátosságai, a kabaré hagyományaitól való eltérése.
[2:14:18] Litkai gergely jogászi végzettsége, avagy hogyan lett humorista? Fiatalkori sikerei a humor világában és Karinthy-gyűrűje.
[2:23:38] Milyen országban szeretne élni Litkai Gergely?
[2:28:27] A Miért buknak el nemzetek című könyv és tanulságai.
[2:38:38] Miért a VIII. kerületben él Litkai Gergely, miközben megtehetné, hogy tehetősebb környékre költözik?
playlist_add
Dec 31, 2021
#045 Máté Gábor – Kitérő az alvilágba
Máté Gábor életútjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutott, ahonnan a kiutat a nyugati világ talán egyik legreménytelenebb helyén találta meg: a középosztály háziorvosából a hajléktalanoknak és drogosoknak menedéket nyújtó „Portland Hotel” doktora lett, a kanadai Vancouverben.
És így a különféle függőségek kezelése később szakterületévé vált.
Tapasztalatairól, meglátásairól és egyben saját belső útjáról négy sikerkönyvet is írt, amelyek nem csak angol nyelvterületen lettek bestsellerek: munkáit mára több mint huszonöt nyelvre fordították le, így magyarra is.
Ebben az epizódban tehát Máté Gáborral beszélgetek gyerekkori traumákról, stresszről, függőségről és fájdalomról, pokolról és az onnan való szabadulás lehetőségéről.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/045-mate-gabor-podcast/
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenHa tetsztett ez az epizód
ezek a részek is érdekelhetnek még:
* #036 Ferber Katalin – Zsebében nem volt napsugár
* #021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik századTartalmi kivonat időkódokkal
_A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak._
[0:05:33] Milyen negyed Vancouverben a Downtown Eastside? Miért nevezi Máté Gábor Dante poklának? Mit keresett, kikkel foglalkozott ott?
[0:13:09] Függőség a „polgári” világban: beszélhetünk-e addikciós járványról? Voltaképpen mi az a függőség?
[0:16:44] Honnan a bennünk lévő fájdalom, amit függőséggel enyhítünk? Máté Gábor és édesanyja a gettóban a háborús Budapesten.
[0:22:15] A szülők stresszének hatása a gyerekekre.
[0:25:19] Akut stressz és krónikus stressz: az érzelmek miatt kialakuló, de nem tudatosított stressz.
[0:28:45] A stressz, fájdalom és addikció összefüggései.
[0:33:35] Halálos betegek a palliatív osztályon: milyen mulasztásukat sajnálták a legjobban életük végén? Az igazi valónktól való „elkapcsolódás” következményei.
[0:41:45] A szenvedéseink egyben útjelző táblák? Eligazítanak, és tanulhatunk belőlük?
[0:46:48] A stressz és az érzelmek szerepe bizonyos betegségek kialakulásában.
[0:53:09] Máté Gábor disszidálásának és orvosi pályájának története, a hivatásválasztás mozgatórugói.
[0:56:55] Lehetséges a visszakapcsolódás valódi magunkhoz? A pokoljárás szükségessége.
[1:02:00] A trauma bölcsessége című film. Milyen bölcsesség van a traumában?
[1:05:45] Aki most indul el a fájdalmainak megismerése, azonosítása útján, hogy kezdjen ehhez neki?
playlist_add
Dec 22, 2021
#044 Sinka Károly (Sinya) – Grammhuszárok a biciklis forradalomban
Sinka Károly, azaz Sinya az első biciklisfutárok egyike volt Budapesten. Amikor nem hogy a futár, de a városi kerékpáros is úgymond a közutak „négere” volt. Akit olykor még fejbe is dobtak az autókból kihajított műanyagpalackkal.
Azóta sok minden változott. Budapesten valóságos biciklis forradalom söpört végig, amelynek Sinya egyik emblematikus figurája lett.
És micsoda figurája.
Tehát, itt a podcastepizód kocsmákról, punk zenéről, utazásról, bandázásról és egyedüllétről, politikáról, szabadságról, társadalmi békéről és fegyverekről, felnőttekről és gyerekekről.
Egy emberről, aki szeret a saját bőrében lenni.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket a cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/044-sinka-karoly-podcast
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* Honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (itt támogathatod a műsort): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTartalmi kivonat időkódokkal
_A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel elcsúszhatnak._
[0:05:58] Bächer Iván végül nem fellelt cikke a 18 éves Sinyáról. Milyen ember volt a fiatal Sinka Károly? Menekülés a hentesboltból.
[0:17:05] A kerékpárosok, mint Budapest „négerei” a kilencvenes évek közepén. A futárkodás kezdetei.
[0:22:13] Amikor a biciklisfutár elkezdett menő lenni.
[0:28:16] A fixi kerékpár és a grammhuszárkodás.
[0:33:19] Nemzetközi futárversenyek.
[0:39:13] Biciklisfutárok státusza itthon és Amerikában. Sinya biciklisfutárkodása New York-ban.
[0:47:23] A világutazó futár: biciklivel Tokióban.
[0:56:56] A Critical Mass kezdetei és az elrontott biciklisáv az Andrássy úton.
[1:12:37] A kerékpáros forradalom váratlan sikere: politikai érdekérvényesítés Budapesten, a Critical Mass háttérbe húzódása.
[1:22:54] Mivel adós még a város a budapesti kerékpárosoknak? A messzebb tekintő koncepció hiánya.
[1:27:37] Egy ember, aki jó érzi magát a bőrében Magyarországon.
[1:33:53] Sinya történelem és hadtörténeti érdeklődése, rajongása a fegyverek iránt – véleménye a lőfegyver-tartásról.
[1:45:49] Cégépítés és adórendszer: tervezett káosz Magyarországon?
[1:54:08] Egy időben menő dologgá vált a városi biciklizés. Ma is az? Van-e biciklis-autós háború az utakon?
[1:58:10] Hogyan fér meg egy emberben belül a forradalmár és a kapitalista? Az aktivista és a cégvezető? Mitől lesz„alternatív” a kapitalizmus? Milyen főnök egy punk?
[2:09:15] Futárcég járvány és ingatlanválság idején. Miképpen korai előrejelzője a gazdasági kríziseknek ez az üzletmenet? Érdekes szállítmányok a futároknál.
[2:20:49] Sinka Károly „proletár családja”, felmenőinek története.
[2:29:26] Sinya identitásválsága és alijázása, amiből csak „sabbatical” lett.
[2:32:52] Min múlott az, hogy a fiatal hentes erre indult és nem arra? Sajnálja-e Sinya azt, ami lehetett volna?
playlist_add
Nov 12, 2021
#043 Ésik Sándor – A magyar jog sivataga és a Diétás Magyar Múzsa
Bár Ésik Sándor hivatását tekintve ügyvéd, szabadidejében a Diétás Magyar Múzsa „vezérfőszerkesztője” is. A mára több mint 25 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal elsősorban véleménycikkeket, gyorselemezéseket, kommentárokat közöl, és az utóbbi pár évben a magyar média sajátos színfoltjává vált.
Az oldal vezérmondata, kritizálva az oly sokat hallott „én nem politizálok” mentegetőzést, így hangzik: „Ha nem politizálsz, mások fognak helyetted. Az ország a tiéd, ha nem jó, te rontottad el.”
Nem nehéz kitalálni, hogy ebben az epizódban politikáról, közéletről, jogállamiságról lesz szó, de talán egy kicsit eltérően a megszokottól. Egy olyan emberrel beszélgetek ugyanis ezekről a témákról, aki a politikai adok-kapokot Magyarország egyik legismertebb „erős emberének” boszorkánykonyhájában tanulta.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/043-esik-sandor-podcast/
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTartalmi kivonat időkódokkal
_A műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel elcsúszhatnak._
[00:05:01]
Az egyre nagyobb fokozatba kapcsoló magyar törvénygyár: elképesztő mennyiségű jogszabály a Magyar Közlönyben évről évre. A magyar jogrendszer szétzilálása, a rendszerváltás megelőző, más szempontból nem normális állapot.
[00:12:20]
Miért nem működik tőlünk nyugatabbra a magyar ügyvéd „skillsetje”? Lexikális tudás esetmegoldás helyett és a gyorsan avuló magyar jogszabályok. A pillanatnyi egyéni érdekek törvényekbe betonozása, a jogbiztonság sérülése. Az előidézett káosz, amelyben egyre erősebbé válik egy sajátos szokásjog: mi ezt nem így szoktuk.
[00:19:08]
A jogrendszerbe vetett bizalom megrendülése: a hosszú távú tervek, gondolkodás ellehetetlenítése.
[00:23:46]
Amikor maga a végrehajtó hatalom nem hajlandó végrehajtani: a börtönkártérítések felfüggesztésének ügye és a bírósági ítéletek elszabotálása a kormánymédiánál. A bíróság eszköztelensége a végrehajtás kikényszerítésére.
[00:33:03]
Az Amerikából importált jogi megoldások vonzereje: a vadnyugati körülmények között kialakult amerikai joggyakorlat. Az ettől gyökeresen eltérő magyar joghagyomány, a Habsburgok korában gyökerező etatista berendezkedés.
[00:37:06]
A rendszerváltás után megváltozott magyar joghelyzet. Dolgok, amiknek nem tud értéket adni a bíróság, mert még mindig gyanús sok pénzt keresni.
[00:41:53]
A jogbiztonság szétrombolásának következményei: az út, amelynek végén a felhergelt tömeg és a nyilvános akasztások sejlenek fel. A politika felelőtlensége a büntetőtörvények állandó szigorításának kampányával – holott nem ezen múlik a hatékony bűnüldözés. A jog, mint varázslat és az emberek csodavárása ezzel kapcsolatban.
[00:52:13]
A „lábon kihordott államcsőd”, amikor az állam nem, vagy egyre kisebb hatékonysággal látja el feladatait. A klasszikus, a Bach-korszakban megszervezett magyar bürokrácia, hivatalnokrendszer leépülése.
[01:05:28]
A Diétás Magyar Múzsa története.
[01:10:03]
Ésik Sándor napokban megjelent könyve, megírásának históriája. Az „én nem foglalkozom a politikával” tarthatatlansága. A politikai tudatosság hiánya Magyarországon.
[01:20:13]
Egy generáció késői politikai öntudatra ébredése: a 2008-as világválság, és az eszmélés, hogy a politika bőrükre megy. A Boomer generáció térnyerése és az érzés, hogy mindent az idősebbek fognak eldönteni helyettük: a jövő generációs háborúi.
[01:28:42]
Ez a konfliktus másképpen Magyarországon. Márki-Zay Péter és története, amivel sokan a rendszerváltás utáni időkben a versenyszférában „ellevő”, de a politikai pozíciókat nem szerző generáció azonosulni tud. A szabadulástörténetek népszerűsége és mitológiája.
[01:38:35]
Ésik Sándor nyíregyházi gyökerei. A nyíregyházi „girosz”. Édesanyja kutatása a családokban továbbadott kisnemesi és gazdaszemléletről. Ennek pozitív tanulságai.
[01:48:05]
A politikai „iskola”, amit Ésik Sándor kijárt a helyi erős ember, Helmeczy László mellett, helyi ügyvédkedésének története. Az „erő politikája”, ami nem csak Nyíregyházán volt politikai iskola.
[01:58:31]
Ésik Sándor amerikai élményei, hatása gondolkodására.
[02:03:08]
Versengés és szolidaritás Magyarországon: a magyar individualizmus történelmi gyökerei. Miért érdemes segíteni a szomszédnak a sittet elhordani?A „horizontális kapcsolatok fontossága”. Civilszervezetek Magyarországon és a hatalmi érdek, hogy működésüket akadályozzák.
[02:10:13]
Mikorra érhet be a változás, amit a politikai kultúra terjedése, a civil kurázsi erősödése indíthat el? Kinek szól, ki Ésik Sándor könyvének célközönsége?
playlist_add
Oct 1, 2021
#042 Romsics Ignác – Hogy magyar a magyarban ne ellenséget lásson
Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi.
Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott.
Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrájáig vezetett.
Romsics Ignác életében ezért is fontos küldetés az, hogy nehezebb szociális helyzetből érkező tehetségeket indítson el pályájukon. Ahogy az is, hogy tanítson. Tulajdonképpen egy egész nemzetet: arra, hogy családtörténeteink olykor egymással ellentétesek, mégis mind igazak és hitelesek lehetnek. Hogy a XX. századból hozott sérelmek miatt nem kell magyarnak magyarral ölre menni. Mert az emlékezetek közelíthetők, összebékíthetők egymással. Feltéve ha van ehhez megfelelő állami oktatás- és emlékezetpolitika.Műsorjegyzetek
A részletes műsorjegyzeteket (linkeket az említett cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:
https://azeletmegminden.hu/042-romsics-ignac-podcast/
Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálod
* honlap: https://azeletmegminden.hu/
* Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/
* Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/
* Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/
* Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenKivonatos tartalom időkódokkal
_(Ha a műsor elején vagy közepén hirdetés van, az időpontok a megadottakhoz képest 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.)_
[00:05:22] A Honmentők / Honvesztők című könyv. Miért katonák egytől egyig a főszereplők?
[00:09:57] Franco és Mannerheim. A két véglet? Miért járt be egészen más utat a két ország a polgárháború után?
[00:15:41] Hány generációnyi időnek kell eltelnie, hogy az ősök sérelmei miatti ellenségeskedést a leszármazottak maguk mögött tudják hagyni? Pilsudski, a lengyel-orosz és a Habsburg-magyar szembenállás hosszú emlékezete.
[00:19:42] A XX. század represszív rendszerei, a terror, ami megnehezíti a megbékélést. Horthy Miklós és Kádár János, mint ma is fontos identitásképző erő jobb és baloldalon.
[00:30:04] Fenntartható-e hosszú távon ez a meghasonlott történelmi emlékezet? Vagy törvényszerű, hogy a ez még sokáig fennmarad? A megosztó állami emlékezetpolitika szerepe ebben. Az emlékezet kisajátítása és az ellenségképzés az utóbbi húsz évben. A Terror háza múzeum problémás narratívája.
[00:34:44] Csökkentheti-e az internet sokszínűsége, az államtól független online sajtó ennek az egyoldalú emlékezetpolitikának a hatását? Vagy épp ellenkezőleg, az közösségi médiában terjedő „alternatív tények” tovább súlyosbítják a helyzetet? A politikai ezotéria, amit egy miniszter terjeszt. Romsics Ignác szégyenérzete Kásler Miklós tevékenysége miatt.
[00:39:34] A mitológiagyártás, mint kifizetődő politikai magatartás. És az ebből való kiábrándulás szükségszerű bekövetkezése.
[00:42:28] Egy nemzeti konszenzuális politika vagy emlékezetpolitika szükségessége, amely a társadalmi párbeszéd feltétele.
[00:45:15] Az „erős emberek”, kemény kezű politikusok kultusza az 1920-as évektől, az igény okai. A diktatúra és anarchia mint két szélső pont. A végletek közötti egyensúly fontossága. Horthy és Mannerheim. Hátralépésük a „rendcsinálás” után, de más-más módon.
[00:50:41] Bethlen István: miért nem tartotta Magyarország számára járható útnak a fasizmust? A felvilágosodás értékeinek hangsúlyozása a nácizmus árnyékában, liberális elvekre épülő konzervativizmusa.
[00:54:51] Hol csúszott félre Horthy Miklós, ha a politikai életbe közvetlenül sokáig nem szólt bele? Hadbalépés a Szovjetunió ellen.
[01:00:40] A zsidótörvények, majd a holokauszt és Horthy megítélése. A „XIX. századi” Horthy és a megrögzött antiszemita Antonescu. A keresztény-zsidó együttélés évssázados problémái.
[01:06:33] Polarizált vélemények, fekete-fehérnek bemutatott figurák Magyarországon.
[01:09:21] Miért nem tudott a két háború közötti befektetés az oktatásba a politikában is sikerekre, bölcs döntésekre konvertálódni? Egy elveszett, de legalábbis pályáját befutni nem tudó nemzedék. A falusi iskolaprogram.
[01:13:12] Romsics Ignác falusi iskolája. Milyen volt egy korabeli iskola Alsómégyen? Hogyan tud innen elindulni egy olyan nebuló, akiből később elit értelmiségi lesz? A könyvolvasás szeretete és a „hómani” tehetséggondozás hatása.
[01:18:57] A NÉKOSZ és a népi kollégiumok. Szellemiségük hatása Romsics Ignác korai pályájára. A Történettudományi Intézet: a ’45 után félreállítottak és félreállítók egy intézményen belül.
[01:26:45] Nagy történészek láncolata, akik egymásnak adják a tudást és a stafétabotot. Kosáry Domokos viszontagságos pályája. Az új történészgeneráció, amelyben Romsics Ignácnak nagy bizodalma van.
[01:30:46] Romsics Ignác ifjúkori lázadása, megfigyelése, majd párttagsága. Hogyan fér össze ez a kettő? Mik voltak párttagságának okai? A téeszesítés keserves élménye, és az idős nagyszülők megbékélése ezzel a későbbiekben. Családi gyökerek. A magyar falu nagy ugrása a 60-as években, mint alaptapasztalat.
[01:38:21] Az egyéni emlékezetek különbözőségének megértése, ennek fontossága. Összebékítésük, mint megoldás a nemzet számára.
[01:42:50] A tehetséggondozás fontossága, Romsics Ignác tevékenysége ebben. Vajon éppen egy olyan korszakba léptünk, ahol ismét a születés, a szociális helyzet lesz a mérvadó abban, hogy ki léphet előre?
[01:44:42] A magyar felsőoktatás megreformálásának kudarca. Romsics Ignác csalódottsága emiatt.
[01:53:01] Romsics Ignác készülő, önéletrajzi könyve. Hogyan emlékszik ilyen pontosan ennyi mindenre? Megőrzött naptárai, olvasónaplója, levelezése, precizitása.
[01:56:30] Romsics Ignác egyik mestere: Kosáry Domokos. Másik fontos hatás: Ránki György. Bethlen István, mint téma. Támadások ellene a rendszerváltás előtt és után.
[02:02:36] Autoriter fordulatok Európában most. Újabb sötét korszakra kell-e felkészülnünk?
playlist_add
Sep 1, 2021
#041 Szűcs Krisztián – A játék, ami örökké tart
Szűcs Krisztián a magyar popzene elmúlt évtizedeinek egyik legsokoldalúbb, legeredetibb alkotója. Heaven Street Seven nevű bandája mellett sok más zenei vállalkozást is sikerre vitt. Aztán, negyvenen túl, jött egy mélypont. Majd igény a belső nagytakaritásra.
A zene mellett a zen.
Ebben az epizódban tehát Szűcs Krisztiánnal beszélgetek popzenéről, meditációról, egy elveszett videoklipről, régi együtteseiről és új szólókarrierjéről, valamint arról, hogy – 47 évesen – apa lett. Műsorjegyzetek
Szűcs Krisztián említett zenekarai, „projektjei”, dalai
Legutóbbiak
* Szűcs (az új szólóprojekt)
* Rám nézett a lány (Szűcs, 2021)
* A tizennégy karátos autó (színházi feldolgozás)
* Sosem hallott Cseh Tamás: dalok: Másnap – és mi most itt vagyunk – In Memoriam Csengey Dénes (Csengey Dénes által írt, majd Szűcs Krisztián és Beck Zoltán által befejezett és továbbgondolt dalok, a költő fia, Csengey Balázs szerkesztésében) Számok, együttesek
(Az adásba beszerkesztet dalrészletek a szerző engedélyével és a jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodás szerint hangzanak el a műsorban.)
* Heaven Street Seven (teljes discográfia itt, az adásban említett számok dőlt betűvel szedve:)
* Heaven Up Here (Tick Tock No Fear, 1995, 2005)
* Wallflower (Goal, 1997)
* Legends, (Goal)
* The Greek Radio (Goal)
* Hol van az a krézi srác? (Cukor, 2000)
* Dél-Amerika (Kisfilmek a nagyvilágból, 2002)
* Nem elég (Felkeltem a reggelt, 2012)
* NAZA
* Az kell ami nincs (Az kell, ami nincs, 2017)
* Babyface
* Rájátszás
* Szücsinger
* Budapest Bár
* The Twist Munka, járvány, zen buddhizmus, Youtube
Menekülés a „munka világából”
Az interjúban említettem egy felmérést, hogy megdöbbentően sokan nem kívánnak a járvány után visszatérni munkahelyükre. Az itt idézett adatok szerint a ma a munkaerő többségét kitevő „milleniális” és Z-generáció esetében a megkérdezettek 90 százaléka nyilvánította ki, hogy nem szeretne teljes munkaidős állásába visszatérni.
A témában rengeteg cikket lehetne idézni, álljon itt egy frissebb: Pár napja a New York Times-ban Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász elemezte a jelenséget, megállapítván, hogy itt most sokkal többről van szó, mint az újrainduló gazdaság munkaerő-nehézségeiről: sokan tényleg nem akarnak visszatérni munkahelyeikre. Youtube és algoritmusa
A Youtube radikalizáló hatása – az ajánló algoritmus egyre radikálisabb (nézettebb, nagyobb vitát kiváltó) tartalmakat dob fel a nézőknek egy témában – évek óta vitatott állítás. A jelenséget anno sokan tárgyalták, pl. ez a New York Times cikk is.
Az utóbbi hetekben nagy nyilvánosságot kapott az a tanulmány, ami ezt cáfolja (nézetem szerint viszont ez a vizsgálat nem a lényegre koncentrál, miszerint egy ilyen ajánlórendszer egy adott politikai táboron belül képes eltolni az ún. Overton-ablakot, azaz hogy mi elfogadható és mi elfogadhatatlan nézet.) Zen buddhizmus
Aki Zen buddhista koanokat szeretne olvasgatni, megteheti online például itt. Említett könyvek
* Nick Hornby: Pop, csajok satöbbi
* Szergej Dovlatov: Puskinland
Líra könyvajánló
Az epizód végén futó könyvajánló új részében ezúttal Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek – Az ókortól napjainkig című kötetét ajánlom.
Filmek
* A kígyó ölelése
* Andrej Rubljov
* Sose halunk meg Egyéb kultúrtörténet
* a brit Music Hall zenei tradíció
* a Walkman
* a Heaven Street Seven által is elnyert European Border Breakers Award, 2006
* a K-pop és az államilag menedzselt dél-koreai sztárgyár
* zenetévék a kilencvenes években – a beszélgetésben az akkoriban Magyarországon létezők/foghatók közül ezekről esik szó:
* A3 (MSat)
* MCM
* MTV
* Top TV
* Z+ (Viva) Említett alkotótársak
Kapcsolódó podcastepizód
Szálinger Balázzsal, a Szücsinger másik tagjával Az élet, meg minden podcaston is megjelent már beszélgetés:
* #014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni Említett zenekari tagok
* Takács Zoltán (Japán, Japi)
* Orbán Gyula (Gyuszi bácsi, OGY) További említettek
* Bernhard Hahn (Bernie)
* Baksa Sós Attila
* Köles Vazul
* Ligeti György (zenész)
* Mező Mihály
* Pásztor László
* Yonderboi Említett együttesek és dalaik
* 30Y
* Andersen
* The Beatles
* You’ve Got To Hide Your Love Away
* Blur)
* John Cage
* 4′ 3″
* The Cardigans
* The Chemical Brothers
* The Cure
* The Divine Comedy
* FreshFabrik
* Hoodoo Gurus
* What’s My Scene
* Karády Katalin
* Magna Cum Laude
* Neo
* Paudist Béla
* Pink Floyd
* The Dark Side of the Moon
* Említett tagok: Roger Waters, David Gilmour, Syd Barrett (utóbbi a kábítószerhasználat és mentális betegségei miatt megzuhant, majd a zenekarból kiváló tag)
* Szexepil
* The Sugarcubes
* The Tiger Lillies
* Tom Petty
* The Future Was Wide Open
* U2 Film, színház, irodalom
* Bereményi Géza
* Mikó István
* Bérczes László (rendező)
* Török Ferenc (filmrendező)
* Pálfi György (filmrendező) Kivonatos tartalom időkódokkal
[00:04:39]
A Heaven Street Seven első albuma, ami kazettán, magánkiadásban jelent meg. A németországi stúdiómunkák és a felvétel a női zuhanyzóban. A híres “Bathroom tapes” és a házi “reverberation room”.
[00:10:24]
Miért angolul énekelt az együttes az első két albumon? Az eltűnt első videoklip története.
[00:13:25]
Zenetévék Magyarországon és a világon a kilencvenes évek közepén. Zenekari önmenedzselés és imidzsépítés akkor és most. A látvány erősödő szerepe a zene mellett a 80-as évek óta.
[00:18:13]
A Wallflower és videoklipje a második lemezről. A Heaven Up Here és eltűnt videoklipje az első lemezről.
[00:20:48]
A Wallflower az angol MTV-n. A második klipnél tartottunk, amit ezek szerint viszont már játszottak a televíziók. Az első komoly kiadó a zenekar mögött, a második lemez: a Goal.
[00:23:41]
Szűcs Krisztián Beatles válogatás kazettája, amit gyerekkorában édesanyjától kapott, mint meghatározó hatás és inspiráció. Az első dalszerzői szárnypróbálgatások.
[00:27:26]
A kazetta-válogatás(és bakelit lemez): a számok fix sorrendje, amit a zenemegosztók szétziláltak: a zeneszám leválása az albumról. Ennek sajtóanalógiája: a cikk önálló élete online az újságtól függetlenül. A Budapest Bár “projekt”.
[00:36:34]
Mikor vált a Heaven Street Seven profi zenekarrá? Olyanná, amivel a tagok már pénzt is kerestek? Esztergomi évek: a Vitéz János Tanítóképző, mint meghatározó élmény. Szűcs Krisztián földrajzi érdeklődése, a vonzalma a térképekhez. Képzeletbeli országok képzeletbeli adatai.
[00:43:15]
A zenekar alakulgatása a főiskolán. Első szárnypróbálgatások. “Alternatív” zenekar volt-e a Heaven Street Seven? Jelent-e ez a szó valamit? Hogyan fér össze a brit pop és a kuplék világa Szűcs Krisztiánnál? A Dél-Amerika című szám.
[00:50:33]
A sztár, az alkotó és a közvetlen környezet, rokonság viszonya ehhez. Nem zavaró-e ha felismernek az utcán? Hogyan lehet együtt élni ezzel?
[00:54:33]
Miért váltott a Heaven Street Seven angolról magyarra. Az angolul vagy magyarul dilemmája. A nemzetközi zeneipar, a védett nemzeti piacok, és a külföldön való érvényesülés nehézségei. Hogyan csinálják a svédek? És a finnek? Állami segítség és könnyűzene. A K-pop.
[01:00:12]
A szövegírás nehézségei. A Heaven Street Seven dalok, amiket Krisztián már utál.
[01:04:26]
Szűcs Krisztián és a zen buddhizmus. Hogyan fér ös…
playlist_add
Jul 31, 2021
#040 Sajó Tamás – Nagykönyvtár a hátizsákban
Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat.
Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül.
Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni.
Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig.
Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, Burgundiáról, Örményországról és Itáliáról, valamint arról, miért sodródik Európa ismét a sötétség felé.
Sajó Tamás 1965-ben született Budapesten, a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, az egyetemet az ELTE magyar, olasz, művészettörténet szakain. Ezután egy ideig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozott, majd részben ezzel párhuzamosan a CEU középkori történeti tanszékén tanított művészettörténetet és alkalmazott informatikát.
2000-től, miután Studiolum néven megalapította saját elektronikus kiadóját, mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit, és ma már utazásaiból, utaztatásokból és online előadásaiból él – miközben rendszeresen fordít könyveket is különféle kiadóknak. Műsorjegyzetek
Sajó Tamás
* A Wang folyó versei című blogja
* Facebook-oldala, a Studiolum
* részletes poszt Sajó Tamás online elérhető előadásairól, az előadások megtekintésének módjáról
* a blog utazási és túraoldala
* az epizódban említett barátja és blogalapító-szerzőtársa, Antonio Pablo Bernat Vistarini
Az epizód témáihoz kapcsolódó könyvfordításai:
* Cesare Ripa: Iconologia (a reneszánsz szimbólumszótár)
* Gilles Kepel: Dzsihád
* Umberto Eco:
* A szépség története
* A rútság története
* A lista mámora
* A legendás földek és helyek története
Megjegyzés: a továbbiakban a műsorjegyzeteket az epizódban elhangzott nagy témák köré csoportosítva adom meg. Mivel Sajó Tamás blogja sok olyan témát feldolgozott, amelyről az epizódban is beszélgetünk, számos esetben a linkek a blog releváns posztjaira mutatnak. Ezeket a linkeket dőlt betűvel szedem a későbbiekben (minden más egyéb szájtokra mutat). Kínai költészet, kínai írás
* A Wang-folyó versei kínai antológia
* az antológia Antonióval közösen készített fordítása magyarul és spanyolul
* Wang Wei: pár mondat Wang Weiről és egy vers tőle, amely az epizódban is elhangzik). A vers kapcsán említett Lábass Endre írás (Levél az utánam itt lakóhoz a Vándorparadicsom című kötetben a MEK honlapján elolvasható (29. o.). Emitt pedig a szócikk Wang Weiről a Wikipedián.
* Ebben a posztban pedig a másik idézett kínai vers elemzése van (a szívben lévő őszről), bemutatva, hogy mennyire hajlamos félrefordítani ezeket a verseket Benedek Marcelltől Kosztolányin át Szabó Lőrincig „az egész szecessziós gyökerű magyar kínai versfordítói hagyomány”.
* Pei Di (angolul)
* Pilar Gonzales (költő és sinológus, műfordító)
* Csin (Si Huang-ti), az első kínai császár, Kína egyesítője (róla és Kína egyesítéséről bőséggel volt szó a Salát Gergellyel készült epizódban)
* az egységesítés problémájáról szóló De Gaulle-idézet így hangzik:
„Hogyan lehetséges egy olyan országot kormányozni, ahol 246-féle sajt létezik?”
(azaz rosszul emlékeztem, nem négyszáz feletti számról van szó).
* Ez pedig egy meglepő kutatás arról, hogy a többféle sajttal rendelkező országok valóban instabilabbak.
* a Suo-ven csie-ce, az első kínai (írásjegy)szótár
* Kosztolányi Dezső kínai versfordításai
* Benedek Marcell
* a Tang-dinasztia
* a Song-dinasztia (Song-kor) Kína bezárkózása, az izoláció és globalizáció kettőssége a történelemben
* a Tao te King Wöres Sándor fordításában, benne a beszélgetésben idézett 80. vers arról, hogy boldogok, akik nem utazgatnak
* Lao-Ce
* Gavin Menzies 1421 – Amikor Kína felfedezte a világot című könyve Zheng He (Cseng Ho) admirálisról és a felfedezések korának kínai flottájáról, amelyet végül a változásoktól tartó kínai földbirtokos elit elpusztított.
* Konsztantinosz Kaváfisz görög költő Ithaka című verse, benne a „sose-látott kikötők” édes illatai Evangéliumok, keleti kereszténység
* Vulgata bibliafordítás
* az epizódban taglalt Szentírás-hely János evnagéliumából („Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” „Igen, Uram – felelte –, tudod, hogy szeretlek.”)
* Néhány érdekes klasszikafilológiai poszt a blogról:
* Isten négy betűje
* Bocs
* Cédulátska Örmény keresztények
* Örmény kolostorok Iránban
* Az örmény Irán: Új Julfa (az iszfaháni örmény negyed)
* A Kaukázusról szóló posztok gyűjteménye, amelyben sok az örmény témájú írás, a blogon itt található. (As)szír keresztények
* Délkelet-Anatólia, percről percre. A hosszú és alapos posztból kiderül, hogy
„A keresztény szírek[…] nem azonosak azokkal a szírekkel, akikről a hírekből mint iszlám bevándorlókról hallunk. Az utóbbiak az 1920-ban az Oszmán Birodalom arab tartományaiból francia védnökséggel létrehozott, és az antik Syria provincia után Szíriának elnevezett ország polgárai. Nyelvüket és identitásukat tekintve túlnyomórészt arabok, csupán állampolgárságuk után nevezik őket szíriaiaknak.”
Keresztények Etiópiában
* Etiópia percről-percre (keresztény kolostorok Etiópiában)
* Sába királynője az etióp hagyományban A reneszánsz (Itáliában)
* Szerb Antal: Utas és holdvilág
* Az Utas és holdvilág túra Sajó Tamás blogján Líra könyvajánló
A podcastepizód után elhangzó könyvajánlóban ezúttal Szerb Antal – a Magvető gondozásában pár hete csonkítatlan, teljes kiadásban megjelent – A világirodalom története című munkáját ajánlom. „Elsüllyedt” civilizációk és határvidékek
* gleichschaltolás: több helyen is előfordul a szó az epizódban, a magyar ige a német Gleichschaltung-ból jön, amely a nácik erőszakos (ideológiai, kulturális) egységesítési törekvéseit takarta (pl. a médiában). A szó tágabb értelemben az agresszív uniformizálást, a totális állami kontroll megvalósítását jelenti a társadalom minden színterén.
* a pesti Csikágó
* Lemberg/Lvov
* a Napkirály, azaz XIV. Lajos francia király
* Breslau/Wrocław
* Gascogne (poszt a katalán-francia határvidék nyelvi sokszínűségéről) Burgundia
* Burgundia
* Merész Károly burgundi herceg
* Berry herceg hórás könyve
* Jan van Eyck
* Sajó Tamás online előadása Jan Van Eyck genti oltáráról, amely a burgund történelmi helyzet részletes bemutatásával kezdődik
* I. Miksa Azeri-örmény konfliktus
* 2020-as hegyi-karabahi háború (az azeri légidrón-háborúról és fölényről szól a Stósz hírlevél egyik korábbi bejegyzése)
* A karabahi helyzetről szól Sajó Tamásnak ez a hosszú, elemző videója.
* Susa, a csodák városa Sajó Tamás beszámolójában (benne a karabahi…
playlist_add
Jun 30, 2021
#039 Zubreczki Dávid – Kedvenc helyek a szomszéd utcában
Hogyan lehetne olyanná tenni a fővárost, ahonnan nem menekülnek a „zöldbe” a gyermekes családok? És mi az az ördögi kör, amiből Budapest nehezen tud kitörni?
Ebben az epizódban Zubreczki Dávid „városi mesemondóval” beszélgetek Budapestről. A szétterülő alvóvárosokról, autósokról és kerékpárosokról és még a Jóisten garázsáról is. Szó esik titkos repülőtérről és alagutakról, valamint egy elásott harangról is, de legfőképpen arról, mit jelent egy élhető nagyváros a 21. században. Mondjuk egy olyan országban, amely kívülről nézve ma már egyre inkább egyetlen nagy városi agglomerációnak látszik.
Zubreczki Dávid újságíró, zenész 1999-ben végezett a gödöllői Szent István Egyetemen, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben, amelyet egy interjúban a „karok között lebegő kis csodaműhelynek” nevezett. Eredeti szakmájában igazából sosem dolgozott, ám több mint tíz éven át írta az Index eg…
playlist_add
May 31, 2021
#038 Presser Gábor – Az első három hang a zongorán
Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik az évszámokra és a további adatokra kíváncsiak.)
Ezért van az is, hogy – bár ebben az interjúban természetesen szó esik például az LGT-ről, nem is kevés – most inkább „csak” egy-egy fejezetre koncentrálunk: legfőképpen négy híres és nagyon izgalmas fesztiválra. Három igazira és egy képzelt – akkor úgy mondták – popfesztiválra.
Ebben az epizódban tehát Presser Gáborral beszélgetek pár igen sűrű évről, a nagy amerikai kalandról, a régi és új dalokról, Barta Tamásról és Laux Józsefről és egy zen…
playlist_add
Apr 30, 2021
#037 Jordán Ferenc – A vadon szava és a beszorított Balaton
Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.
Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?
Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem…
playlist_add
Mar 27, 2021
#036 Ferber Katalin – Zsebében nem volt napsugár
Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll.
Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral.
Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a kö…
playlist_add
Feb 2, 2021
#035 Barabási Albert-László – A siker törvényei és a rejtett mintázatok
Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is.
Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról.
Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgál…
playlist_add
Dec 28, 2020
#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban
Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát.
Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó _Testről és lélekről_ című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját.
Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.)
Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek…
playlist_add
Nov 24, 2020
#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz
Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.
Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.
De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.
Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számí…
playlist_add
Oct 28, 2020
#032 Lányi András – Kudarcról kudarcra a győzelem felé
„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.
Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.
Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom…
playlist_add
Sep 25, 2020
#031 Felkai Piroska – A semmi peremén: két világ között Portugáliában
Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.
Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?
Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán.
Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudománybó…
playlist_add
Aug 26, 2020
#030 Uj Péter – A pont az i-n: az Index és a 444 története
Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi.
Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője.
Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra.
Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is.
Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai star…
playlist_add
Jul 8, 2020
#029 Ablonczy Balázs – Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus
Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.
Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?
No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai m…
playlist_add
Jun 3, 2020
#028 Hajdú D. András – Képek a végekről és emberek, akik fáklyát visznek a sötétben
Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin.
Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek.
Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken.
Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek…
playlist_add
Apr 30, 2020
#027 Puzsér Róbert – Goebbels kristálygömbje, Luxus Vivien táskái és a magyar polgárháború
Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre?
Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is.
(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.)
Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, krit…
playlist_add
Mar 31, 2020
#026 Szécsi Noémi – Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre
Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.
Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.
Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.
Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott _A budapesti úrinő magánélete_ és a két évvel később megj…
playlist_add
Feb 24, 2020
#025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack
Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.
Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.
E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).
Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.
És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.
Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, t…
playlist_add
Jan 17, 2020
#024 Bodoky Tamás – Jachtok, oligarchák, repülők és az Átlátszó története
Bodoky Tamás és csapata az Átlátszó tényfeltáró portálon a magyar elit homályos ügyeit hozza napvilágra – már hosszú évek óta. Csakhogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférni mind nehezebb újságírói feladat, miközben egyre nagyobb az ügyeket szándékosan elfedő zaj.
Igaz, már az Átlátszó indulása sem volt sétagalopp.
Ebben az epizódban tehát Bodoky Tamás újságíróval beszélgetek az általa alapított tényfeltáró portálról, a Las Vegasban és Dubajban feltűnő honvédségi repülőkről, magyar oligarchákról, álhírekről és lejáratókampányokról, valamint arról, miért éri meg minderről írni akkor is, amikor úgy tűnik, ennek az egésznek szinte semmi következménye nincs.
Az 1971-ben született Bodoky Tamás a biotechnológiáról nyergelt át az újságírásra a kilencvenes évek közepén.
Ez az időszak volt egyben az internet ős- és hőskora, amelyből Magyarországon Bodoky Tamás derekasan kivette részét: ke…
playlist_add
Dec 6, 2019
#023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit
Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?
Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk.
De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni.
Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is:…
playlist_add
Nov 7, 2019
#022 Nagy Balázs – Magyar kutatók az Andokban, oázisok az Antarktiszon és egy elpostázott ujjperc története
Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni?
Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele beszélgetek a XIX. század magyar világutazóiról, A Földgömb magazinról, Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjpercéről, a klímaváltozásról és az életről extrém hideg és extrém magas helyeken.
Az 1969-ben születetett Nagy Balázs az Eötvös Lóránd tudományegyetemen, földrajz szakon végzett 1995-ben, majd 2002-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Jelenleg az az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földrajztudományi Központ vezetője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.
Egyben A Fö…
playlist_add
Oct 15, 2019
#021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik század
Harmadíziglen, negyedíziglen – ószövetségi intelem ejti gondolkodóba az olvasót, amikor Orvos-Tóth Noémi _Örökölt sors_ című könyvét fellapozza. Pedig azt hihetnénk, az olyan fogalmak, mint a sors vagy az atyák fiúk fejére szálló vétkei inkább mítoszokban bukkannak fel, mint egy klinikai szakpszichológus tudományos-ismeretterjesztő munkájában.
Csakhogy Orvos-Tóth Noémi szakterülete az ún. transzgenerációs pszichológia, amely némiképp újradefiniálja számunkra ezeket a szavakat és fogalmakat.
Különösen izgalmas ez a kérdéskör Magyarországon, ahol felmenőink sebei, sérelmei, azaz a XX. század személyes és kollektív traumái feldolgozatlanok, és – ahogy Orvos-Tóth Noémi fogalmaz – ma is szétverik kapcsolatainkat.
Ebben az epizódban tehát a szerzővel beszélgetek örökölt sorsunkról, őseink traumáiról, párkapcsolatokról és mobiltelefonokról, kibeszéletlen családtörténeteinkről és a könyvről, amely úgy…
playlist_add
Sep 18, 2019
#020 Tuza-Ritter Bernadett – Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált
Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében majdnem végig egyetlen arcot látunk: a főszereplőét. A nőét, aki fogságban van. Miközben a gonosznak csak a hangját halljuk, csak a kezét látjuk.
A rendezőnek a szakemberek azt mondták: ezt így nem lehet, ez így nem fog működni, ebbe bele fog bukni.
Nem így lett.
_Egy nő fogságban_, ez a címe annak a filmnek, amelyet Magyarországon az idén mutattak be, és amely már több mint harminc díjat nyert.
A film tehát kirobbanó siker.
A rendező, az 1981-ben született Tuza-Ritter Bernadett, kamaszkora óta arról álmodott, hogy saját, egész estés filmet készít majd.
Húsz évet várt erre, de nem tétlenül: az elmúlt másfél évtizedben sok-sok film stáblistáján tűnt fel a neve, és számos ismert alkotást már vágóként jegyez.
Pár éve dokumentumfilm-rendező mesterképzésre jelentkezett. _Maris_ történetét öt perces, felvételi filmnek szánta. Aztán másfél órás műsoridő, másfél év…
playlist_add
Aug 27, 2019
#019 Gazda Albert – Katonakönyv az elakadt időről és a hazugság birodalmáról
Gazda Albert huszonhárom hónapig volt katona. Magyarként. A szovjet hadseregben.
Ebben az epizódban vele beszélgetek egy új könyvről, amelyben erről a katonaidőről ír. Ám ezen kívül még nagyon sok téma szóba kerül: a szorongatott helyzetben lévő kárpátaljai magyarok, ukrán oligarchák, nyugatos oroszok, Nagy Péter, Napóleon, egy rejtélyes, 200-as kódjelű katonai szállítmány, jégkorong és kézműves sörök, valamint a dráma, hogy eltűnt a konzervatív sajtó Magyarországon.
Az 1966-ban Kárpátalján született Gazda Albert 1991-ben kezdett dolgozni a Kurír című napilapnál, később a Magyar Hírlapnál parlamenti tudósító, a Világgazdaságnál rovatszerkesztő lett. 2006-tól már az Indexnél találjuk, ahol vezette a gazdasági, a sport, majd a kulturális rovatot is, és ahol később lapszerkesztőként dolgozott.
2011-től Gazda Albert az Origo hírportál főszerkesztője lett, majd az első befolyásolási kísérletek miatt távo…
playlist_add
Jul 24, 2019
#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba
Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll.
Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor ez a könyv olyan, mintha a rosszabbik énünkbe engedne bepillantást. Talán ezért van az, hogy elolvasása után az volt az érzésem, mintha kicsit jobban érteném Magyarországot. Szó szerint alvilági utazás ez, mert hogy Dezső András könyvének sokatmondó alcíme ez: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig.
Ebben az epizódban tehát Dezső Andrással beszélgetek a mackónadrágos maffiózók történetéről, a kilencvenes évek eldorádójáról, írásról és újságírásról. De nem cs…
playlist_add
Jun 27, 2019
#017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt
A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum.
Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar XX. századot , ahogy azelőtt senki. A Fortepan fotóarchívumot 2010-ben hozta létre másodmagával az 1970-ben született Tamási Miklós, mindössze ötezer fotóval. Ma, kilenc évvel később a Fortepanon majdnem 120.000 fotó van, a gyűjtemény pedig évente bővül 15-20.0000 képpel.
De a Fortepan ma már sokkal több, mint egyszerű fotóarchívum. Magyarország világ vizuális emlékezete.
A gyűjtemény olyannyira sikeres lett az elmúlt években, hogy az idén képeiből a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, amely augusztus 25-…
playlist_add
Jun 4, 2019
#016 Bódis András – A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története
Bódis András szerintem az egyik legjobb oknyomozó riporter széles e hazában: ha valaki szeretné megtudni, hogyan működnek Magyarországon a pártközeli vagy kormányközeli cégek, offshore-vitézek és NER-lovagok, akkor hozzá bizalommal fordulhatunk.
Az 1977-ben született Bódis András 2001-től dolgozott a Heti Válasznál. Mindaddig, amíg a lap 2018-ban meg nem szűnt.
Bár a Heti Válasz bezárásának története is kész regény, az ezt követően elindított Válasz Online sztorija nem kevésbé izgalmas és tanulságos.
Hogy mi történt a Heti Válasznál a 2015-ös „G-nap” előtt és után, vagy hogy mivel teltek a napok 2018 áprilisát, azaz Simicska Lajos fegyverletételét követően a lapnál, ahol a munkatársak azon dolgoztak, hogy új befektetőt találjanak, nos erről is lesz szó ebben az epizódban.
Sokat beszélgetünk természetesen az új Válasz Online-ról is, amelyet a megszüntetett hetilap hat újságírója hozott létre 2018 decembe…
playlist_add
May 6, 2019
#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben
Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri.
Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budapesti Párduc harckocsiról esik szó, hanem még nagyon sok minden másról. Egyebek mellett a történész tőzsdei kalandjairól a rendszerváltás hajnalán, nagyapjáról, aki ötezer kilométert lovagolt a II. világháborúban, valamint arról is, a magyar államnak miféle és milyen régi hagyománya az einstand, azaz amikor elveszi saját polgárai tulajdonát, és másokat ültet bele.
Ungváry Krisztiánt nem csak tudományos munkái, könyvei tették közismertté Magyarországon, hanem az is, hogy — történelmi vonatkozású témáitól gyakran e…
playlist_add
Apr 1, 2019
#014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni
Hiába mondták neki, hogy már nincs ott semmi, Szálinger Balázs fejébe vette, Nagyváradon lesz újságíró és költő. Akár csak 100 évvel korábban Ady Endre.
Huszonkét éves volt ekkor, és persze ez a történet is kicsit másként alakult, mint azt várta. Ahogy megannyi más az elkövetkező tizennyolc évben.
Ebben az epizódban tehát Szálinger Balázs „helyiérdekű” költővel, drámaíróval beszélgetek a kihaló magyar falvakról, az eltűnő fecskékről, a zalai kisnemesekről, egy köztársaság utolsó napjairól, az ismeretlen Deák Ferencről, arról, hogyan _ne_ csináljunk magyar történelmi filmeket és hogy miért jobb neki úgy, ha kimarad az állami „buliból”.
Az 1978-ban, Keszthelyen született Szálinger Balázs első verseskötete 21 éves korában jelent meg.
Azóta verseivel, eposzaival, drámáival folyamatosan jelen van a magyar irodalmi színpadon — és a színpadot itt szó szerint is kell érteni, hiszen Szálinger Balázs m…
playlist_add
Mar 6, 2019
#013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás után
Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.
A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.
Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.
Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot.
A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba.
Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintéze…
playlist_add
Feb 7, 2019
#012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája
Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús övezetében járt).
Az is, hogy magyar liberálisként, liberális magyarként, felvette az iszlám vallást. (Azt mondja, részben azért, mert történtek vele olyan dolgok, amiket nem tud megbocsátani. Nem tud mit kezdeni egy olyan vallással, ahol ez előírásszerűen kötelező.)
De van itt még valami: az 1980-ban született Jászberényi Sándor nem „csak” újságíró, hanem író is. Két novelláskötete is megjelent eddig: 2013-ban Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2016-ban pedig A lélek legszebb éjszakája – Tö…
playlist_add
Jan 17, 2019
#011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban
Koleszár Adél 2013-ban utazott Mexikóba, ahol egy alkotói ösztöndíj várta – és bár akkor ezt még nem tudta – egyben egy hatalmas, csodaszép, napfényes ország sötét oldala.
Adél a Mexikóban folyó drogháborúk árnyékában előbb a szegények és kiszolgáltatottak körében terjedő új, halálközpontú vallásokat kezdte el dokumentálni fényképezőgépével, amely vallások némelyike erősen kötődik a latin-amerikai kábítószer-csempészet útvonalaihoz.
Majd azokat az asszonyokat követte kamerájával, akik tömegsírokat kutatnak: szeretteiket keresik, akik a Mexikót elborító erőszak áldozatai lettek.
Koleszár Adél mindeközben nem csak az embereket, az arcokat fotózza Mexikóban, hanem a tömegsírokkal „felsértett” tájat is. Próbálja feltárni azt a kapcsolatot, ami megbújhat a vidék és az emberi kegyetlenség között.
Az erőszak sebei című munkájával Adél elnyerte a budapesti Capa Intézet 2018-ra szóló ösztöndíj…
playlist_add
Dec 19, 2018
#010 Wahorn András – Faág, amiről felfelé zuhanhatunk
Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.
Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak — sajnos — továbbra is aktuálisak.)
Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben – nyugodtan mondhatjuk – Magy…
playlist_add
Nov 8, 2018
#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak
Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr.
1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vezéreit végezte ki. A fegyveresek pár perc alatt 113 lövést adtak le, és ez a 113 lövés brutális világnak vetett véget Dunaszerdahelyen.
Brutális világnak, amely több száz ember életébe került, és amely brutális világnak a titkait még ma is folyamatban lévő bűnvádi eljárások próbálják felfedni.
No meg egy könyv.
Durica Katarina (_ejtsd:_ „Gyurica”) regényében ennek a történetnek egy olyan részét dolgozta fel, amelyről ma sem nagyon beszélnek. Arról, mi történt a nőkkel. A nőkkel, akiket az utcáról hurcoltak…
playlist_add
Oct 17, 2018
#008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér
A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét.
A térképeken keresztül.
Méghozzá a történelmi térképeken keresztül.
Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a neve olyan nemzetközileg elismert történelmi atlaszokat fémjelez, mint például a Times Európai történelmi atlasza.
Az angol nyelvterületen publikált atlaszok és könyvek mellett pár éve magyarul is megjelennek munkái. Az Erdély történetének atlasza után különleges vállalkozása A cigányság történetének atlasza, amely könyv nemrégiben látott napvilágot Magyarországon.
Nos, ezekről a kötetekről is beszélgetünk ebben a podcastepizódban, de mindenek előtt arról, milyen az, amikor valaki már gyerekkor…
playlist_add
Sep 27, 2018
#007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország
Szávoszt-Vass Dániel egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, teljesít kultúrmissziót, képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét. Mégsem fizet ezért neki senki egy vasat sem. Kilenc éve lankadatlan lendülettel írja a Dunai Szigetek nevű blogját, amely az említett értékmentő és értékteremtő munkája mellett közösségi vállalkozás is.
Tehát ebben az epizódban vele beszélgetek az apadó és szemetes Dunáról, a Senki szigetéről, egy víz alá került településről, vízlépcsőkről, a római-parti mobilgátról, a dunavirágzásról, valamint a folyón megszaporodó motorcsónakokról és jetskikről.
(_Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy __iratkozz fel a podcastra__, és akkor minden még jobb lesz._)Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Szávoszt-Vass Dániel blogja itt elérhető: Dunai Szigetek blog.
Van egy másik blogja is, amit többedmagával ír, é…
playlist_add
Sep 5, 2018
#006 Salát Gergely – Az elásott tudósok, Kína évezredes dilemmái és egy kötelességtudó punk
Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).
Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli.
Podcast: Download (91.9MB) | Embed
És hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában.
Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc…
playlist_add
Aug 23, 2018
#005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák között
Ő csak szeretett volna megtanulni fotózni. Messze Magyarországtól. Ezért akart Kubába menni. De ott utolérte a történelem. Hiszen akkoriban mindenki inkább el akart jönni onnan: a magára hagyott Kuba úgynevezett „speciális időszaka” ez, amikor tízezrek próbálták meg tutajokon és traktorgumikon elhagyni a szigetországot. Nem mindenkinek sikerült.
Dóka Béla pár hónapos kubai utat tervezett, aztán négy évig maradt a szigetországban. Közben Haitin szerencsét próbált haditudósítóként, de hamar rájött: az ő világa kevésbé a híradók drámája. Inkább az, ami ott van a mindennapokban. A kubai társadalom peremvidékein, a Putyinért rajongó orosz tizenévesek szobáiban, a burmai fiatalok álmaiban, vagy éppen egy Fülöp-szigeteki halászfalu lakóinak arcán.
Azon kevés magyar fotósok egyike, akiket tényleg jegyeznek a világlapokban.
Newsweek, New York Times, New Yorker, Le Monde, Spiegel, Independent, El Pais
felsorolni is nehéz h…
playlist_add
Jul 16, 2018
#004 Belényi Dániel – Maraton Perzsiában, death metal Irakban és egy régi mese az idő urairól
Ha valaki rászolgált arra a címre, hogy világutazó, Belényi Dani biztosan. Ebben az epizódban vele beszélgetek arról, hogyan lehet Iránban, azaz Perzsiában nemzetközi maratont rendezni (ami azért még 2500 év után is kényes kérdés Dareiosz földjén), milyen egy iraki death metal banda és hogy mit csináljon az ember, ha netalán kémnek néznék jártában-keltében, mondjuk Afganisztánban.
Komfortzónák, forró helyzetek és egy ember, aki nem szeret buborékban élni. Valamint némi életfilozófia, ami leszűrhető abból a tizenhét évből, amit Belényi Dániel az úton töltött.
(_Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy_ _iratkozz fel a podcastra__, és akkor minden még jobb lesz._)Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
* Belényi Dániel blogja sok izgalmas történettel ezen a címen érhető el.
* Könyve, az Útikalauz modern nomádoknak, e-könyv formátumban még megvásárolható online.
* A beszélgeté…
playlist_add
Jun 28, 2018
#003 Horváth Lilla – Hogyan lett Youtube-sztár egy magyar lány Kínában?
Mondhatnánk akár azt is, hogy Horváth Lilla kulturális nagykövet. Természetesen nem a szó hivatalos értelmében, hanem úgy, hogy Kínáról, jobban mondva Sanghajról beszélt és mesélt videoblogjában (vlogjában) a magyaroknak. Eslősorban a magyar fiataloknak, akik közül több tízezren követték és követik ma is videóit a Youtube-on.
Horváth Lilla ugyanis évekig Sanghajban élt és tanult, és valóságos sztár lett az interneten. Pedig úgy indult az egész, hogy csupán egyetlen évre utazik ki, hogy kicsit ismerkedjen a kínai nyelvvel. Aztán hat év lett belőle, egyetemi diploma és egy nagy szerelem.
Ebben a podcastepizódban vele beszélgetek Sanghajról, a pár hónap alatt megtanult 2500 írásjelről és arról, mi is az a kínai álom.Internetes linkek az epizódhoz
* Lilla Vlogja a Youtube-on
* A Fudan Egyetem angol nyelvű honlapja
* Az egyik legrangosabb nemzetközi egyetemi rangsorban, a QS World University Rankings 2018-as listáján a…
playlist_add
Jun 18, 2018
#002 Molnár B. Tamás – Egy régi március tizenötödike, a magyar gasztroforradalom és a lázadók mellett elsuhanó állami pénz
Tizennyolc éve egy újságcikkel indult az a küzdelem, amely a magyar étkezési kultúra megmentését tűzte ki célul. Az eredményekről és tanulságokról beszél Molnár B. Tamás, Magyarország bűvös szakácsa.
playlist_add
Jun 11, 2018
#001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa
Észak-koreai élményeiről és a gerillataktikával dolgozó Magyar Hang című lap indulásáról is beszél Lukács Csaba újságíró – és immár lapigazgató.
playlist_add
Jun 3, 2018
#000 Beharangozó – Hamarosan itt Az élet, meg minden podcast
Rohanunk a podcastforradalomba. Íme egy új podcast nulladik adása.
playlist_add