Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr.
1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vezéreit végezte ki. A fegyveresek pár perc alatt 113 lövést adtak le, és ez a 113 lövés brutális világnak vetett véget Dunaszerdahelyen.
Brutális világnak, amely több száz ember életébe került, és amely brutális világnak a titkait még ma is folyamatban lévő bűnvádi eljárások próbálják felfedni.
No meg egy könyv.
Durica Katarina (ejtsd: „Gyurica”) regényében ennek a történetnek egy olyan részét dolgozta fel, amelyről ma sem nagyon beszélnek. Arról, mi történt a nőkkel. A nőkkel, akiket az utcáról hurcoltak el és így lettek csoportos nemi erőszak áldozataivá. A nőkkel, akiknek eltűnt a kedvesük. A nőkkel, akiknek megbecstelenítették lányait. A nőkkel, akiknek maffiózóvá lett az az “áldott jó” fiuk.
Bár regényről van szó, a szerző nem képzelt világot tár elénk: a könyvhöz sok interjút készített, amelyekben maguk az anyák, a lányok osztották meg vele történeteiket. Húsz évvel az elszenvedett borzalmak után.
A rendes lányok csendben sírnak. Ez annak a könyvnek a címe, amely az idén nyáron jelent meg Magyarországon. Ebben a podcastepizódban a szerzővel, Durica Katarinával beszélgetek a dunaszerdahelyi maffia női áldozatairól, a húsz évig tartó hallgatás okairól és arról is, ki volt a bűnszervezetben a starter, és miért fémjelez egy egész korszakot az a szó, hogy sustyáki.
Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.
Ha további maffiás témájú epizódot szeretnél hallgatni, akkor…
…ajánlom ezt az adást:
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
- Durica Katarina a beszélgetés apropójául is szolgáló könyve A rendes lányok csendben sírnak.
- A szerző korábbi könyve, amely a női szexturizmusról szól, és amely témát Katarina szintén regényben dolgozott fel, a Szökés Egyiptomba.
- A Pápay-klán történetét követhetően és olvasmányosan foglalja össze az Index 2016-os cikke.
- Bár „szlengszótárnak” hívják, valójában a csallóköziek által beszélt nyelvjárás szószedete (1., 2., 3., 4., 5., 6.) a Bumm.sk-n hat részben megjelent gyűjtés – azoknak, akik el szeretnének merülni a regényben is megidézett magyarban.
(A borítóképen: Durica Katarina egy dunaszerdahelyi panelház előtt / Fotó: Horen )
Műsorjegyzetek
[0:05:47]
Ki volt asz a Pápay-klán? Hogyan volt képes terror alatt tartani egy egész országrészt?
[0:06:39]
Václav Havel amnesztiája, a hazakerülő bűnözők, Dunaszerdahely és környékének relatív jóléte. Védelmi pénzek.
[0:09:10]
A lakosság terrorizálása, a megkövetelt tisztelet.
[0:10:29]
A magyarok gyilkolták a magyarokat: a klán magyarokból állt. „Ezek a mieink voltak”: sokszor egy lakótelepi blokkban laktak az áldozatokkal.
[0:12:51]
Durica Katarina is Dunaszerdahely mellett nőtt fel – gyerekkori élmények a maffiáról.
[0:13:38]
Megbecsülni is nehéz, hány gyilkosság fűződik a bandához.
[0:15:04]
A maffia elfelejtett női áldozatai. Csoportos női erőszak: áldozathibáztatás és bagatellizálás. A hallgatás és a regényhez való anyaggyűjtés kezdete.
[0:17:23]
Durica Katarinát nem az elkövetők érdekelték, hanem az áldozatok.
[0:18:29]
Hogy került kapcsolatba Durica Katarina olyan nőkkel, akik hajlandóak voltak beszélni neki saját történetükről? Az első Facebook-üzenet.
[0:20:02]
Sokat segített az egyenesség és őszinteség.
[0:20:54]
Kik jöttek el Katarinához beszélni? Az áldozatok, akik kerek monológgal készültek a beszélgetésre.
[0:21:57]
Mind azt hitte, hogy története egyedi eset. Kiderült: ez tömeges jelenség.
[0:24:05]
A közösség nem tudta megvédeni őket, majd utána meg is bélyegezte ezeket a nőket.
[0:24:59]
Miért nem tudták megvédeni a nőket? A rendőrség érintettsége.
[0:26:02]
Milyen hatása volt a férfiakra az, hogy nem tudták megvédeni a nőket? Az alkohol, mint elfojtás és “megoldási képlet”.
[0:29:10]
Anyák, akik azt vették észre, hogy a fiúk egyszer csak maffiózó lett. Hogy számolnak el ők ezzel maguknak és a közösség felé? Az anyák hárítása.
[0:33:28]
Milyenek voltak azok az áldozatok, akikkel Durica Katarina találkozott? Látszott-e rajtuk a régi trauma? A lelki és a tényleges meddőség az erőszak után.
[0:35:30]
A kibeszéletlenség és a mindennapos elfojtás.
[0:38:00]
A „mit szólnak majd?” kisvárosi, falusi közege mint a tabusítást elősegítő környezet.
[0:41:14]
Beszédes szlovák jövevényszavak vagy helyi magyarok által használt kifejezések a regényben: mi báger, a sustyáki, a suter, a starter?
[0:46:32]
A magyarok kettős kisebbségi léte: mint nyelvi kisebbség és mint a legyűrt kisemberek közössége.
[0:49:23]
A Pápay-klán uralmának vége, a maffia vezérkarának lemészárlása. Az eset a helyiek emlékezetében. A rengeteg teória arról, kik lehettek az elkövetők.
[0:52:49]
Katarina tanulmányai, művészettörténészi végzettsége.
[0:54:01]
Éjszakai mozitakarítás az USA-ban.
[0:54:23]
Idegenvezetői munka Egyiptomban – éveken át, az egyetemi tanulmányok alatt.
[0:56:26]
Katarina korábbi regénye ezeknek az éveknek a hatására születik: Szökés Egyiptomba – könyv a női szexturizmusról.
[0:57:52]
Az otthon lestrapált, elhanyagolt nők a kuncsaftok, az egyiptomi, tunéziai üdülőhelyeken erre szakosodott „Ahmedek” és „Mohamedek” várják őket. Nem csak szexre, a románcra is vágynak.
[1:00:24]
Volt olyan nő, aki két évig spórolt, hogy két hétig ő legyen a királynő egy ilyen helyen.
[1:01:34]
Ezeket a férfiakat „Schengen-harcosoknak” is nevezik, mert nagyon sok fiú célja az, hogy bejussanak Európába.
[1:03:00]
A Rendes lányok csendben sírnak című regány fogadtatása Dunaszerdahelyen. A Siker és szeretetfürdő ellenére csönd: kérdések nélküli író-olvasó találkozó.
[1:05:40]
Lesz-e folytatás?
[1:07:53]
A csend, a tanácstalanság, a védekezésre való képtelenség történelmi okai: a nemzethez, a valláshoz való viszony megtépázottsága a felvidéki magyarság közösségeiben.
[1:10:02]
Miért nem riportkönyvként született meg ez a mű? Miért regényként?
[1:11:17]
A regény megírásának lelki nehézségei. („Rémálmaim voltak éjszaka.”)
[1:13:38]
Katarina szerint ha elkezdünk erről a történetről, regényről beszélni, az már előrelépés lesz, már elindult valami a könyv nyomán.
[1:15:21]
Miért az lett a könyv címe, hogy A rendes lányok csendben sírnak?