Vénusz Projekt

home_filledExplore shows

listSubscriptions

playlist_addQueue

addAdd by RSS Feed

Settings

Help Content policies Publisher guidelines

Send feedback

open_in_newGet the Android app open_in_newGet the iOS app

Privacy · Terms

Vénusz Projekt

Vénusz Projekt

Subscribe

Visit website

Kétheti podcast érdekes nőkkel, nem csak nőknek érdekes témákról.

Vénusz Projekt

Available episodes



Newest first

Oldest first

Vitiligo, szépségipar, és a nők felé támasztott elvárások - Széles Adriennel

Vitiligo - csak hófehér foltok, de mégis emberek milliói érzik rosszul magukat a bőrükben miatta. Ez a rejtélyes autoimmun betegség Magyarországon körülbelül száz-kétszázezer embert - nőket, férfiakat, fiatalokat, időseket - érint. Nem ritka állapotról van szó, vitiligoval élőket, hát még vitiligós nőket mégis alig látunk a médiában, a reklámokban, a szépségpiacon. Milyen a jó médiareprezentáció, ha másságról van szó? Hol vannak a body positivity határai? Mire kell figyelnie annak, akit a teste “másságáért” felkarol a szépségipar - és vele azok a márkák, akik egyben nők millióinak testképzavaraiból is profitálnak? Miért aggódunk jobban a vitiligós nőkért, mint a férfiakért? Hogyan képes a testképzavar megváltoztatni minket és a környezetünket? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Széles Adrienn vitiligo-nagykövet járt nálunk, aki médiaszerepléseivel elsőként hívta fel a figyelmet Magyarországon erre a bőrbetegségre - amit ő okkal nem szeret betegségnek nevezni. Adrienn 2015-ben, a Vitiligo világnapján nagyszabású kampányt indított, hogy megismertesse az emberekkel a vitiligot, azóta pedig a több tízezer hazai tagot számláló Vitiligo Hungary közösség vezető alakja, éves találkozók szervezője - és karrierjét tette fel arra, hogy a sorstársainak segítsen.

Gyerekvállalás 30 alatt? - Bányai Judittal

Bányai Judit influenszerként, vállalkozóként (Siss Creation) és a Nem akarok beleszólni trió egyik tagjaként vált ismertté a közösségi médiában, ahol rendszeresen osztott meg őszinte és ironikus tartalmakat a gyerekeiről, a szülőség nehézségeiről és - számára - szépségeiről, bevállalva, hogy a húszas évei elején, tudatosan lett anya. Ezzel viszont az utóbbi időben felhagyott, hogy jobban el tudja választani az offline és online életét, és megvédje a gyerekei jogait, privát szféráját. Hol kell meghúznia a határt annak, akit emberek tízezrei követnek? Milyen kritikák érik a fiatal anyákat, és hogyan tekint rájuk a társadalom egy olyan országban, ahol a kormány "családbarát" kampányai folyamatosan a harminc év alatti nők gyerekvállalását ösztönzik? Milyen a gen-z, ha anya? Vállalkozás anyaként - privilégium, vagy mindenki meg tudja csinálni? Miért nem akarja, tudja mindenki ezt az életet élni?! És miért (nem) alkalmas a közösségi média arra, hogy megismerjük a másikat? Judit személyes oldala: https://www.instagram.com/judit_banyai/ Siss Creation: https://www.instagram.com/siss_creation/ Nem akarok beleszólni: https://www.instagram.com/nemakarokbeleszolni/

Hormonmentes életmód Cserháti-Herold Jankával

2015-ben indult Magyarország első, hormonmentes fogamzásgátlási eszközökre specializálódott webáruháza, a Hormonmentes.hu, részben Cserháti-Herold Jankának köszönhetően. Janka saját tapasztalatai, élményei miatt fordult a hormonmentesség felé, azóta pedig alaposan beleásta magát a témába: vállalkozását ma már okleveles szakemberként, szakemberekkel együttműködésben csinálja. Ebben a Vénusz Projekt epizódban a hormonmentes léttől; a fogamzásgátlás privilégiumán; és a hormonos fogamzásgátlók és a feminizmus kapcsolatán át; beszéltünk Janka személyes felelősségéről, és sok minden másról is. Keresd Jankáékat online és a közösségi médián: https://hormonmentes.hu/ https://www.instagram.com/hormonmentes/ https://www.facebook.com/hormonmentes.hu

Mentális betegségekről és stigmákról, takarítónő-sztereotípiák nélkül - Fodor Barbara, Clean with Barbie

Kevesen látnak bele jobban a mentális betegségek, a depresszió mindennapi valóságába, mint az, aki a rendrakásban, takarításban, és egyúttal a kényszereiktől és függőségeiktől való megszabadulásban segít az ezzel élőknek. Ráadásul ingyen. Mit árulhat el a társadalmunkról az, hogy kik és milyen állapotokkal keresnek fel egy extrém takarítót? És arról, ahogy egymással bánunk? Mik a leggyakoribb tévhitek a depresszió és a mentális betegségek körül? Milyen hatása lehet a rendnek, a tisztaságnak a mentális egészségünkre? Milyen sztereotípiák és elvárások szövik körbe a takarítást, a tisztaságot és a rendet? És meddig terjed az egyéni felelősségünk, ha a mentális egészségünkről van szó - avagy tényleg mindenki csak magáért felel? Fodor Barbara több, mint tíz éve költözött New Yorkba, ahol fizikai fogyatékossággal és mentális betegséggel élők otthonát takarítja, Clean with Barbie néven pedig egy éve Youtube-csatornát is működtet. Barbi a munkája során rengeteg különféle társadalmi státuszú, korú és élethelyzetű ember otthonát takarítja. Ebben a Vénusz Projekt epizódban vele beszélgettünk. A CwB csatornát itt találod: https://m.youtube.com/@cleanwithbarbie/videos

Sexual education, journalism and the online sphere with Sophia Smith Galer

Sophia Smith Galer is an author and journalist. Her first book, Losing it or Mielőtt elveszíted is available in the bookshops both in English and Hungarian. In this episode, we spoke about the internet, journalism and where the two meet, as well as the new Hungarian law on LGBT books, propaganda and sexual education, a topic she cover extensively in her book.

Függetlenség, jó kávé és még jobb könyvek Pecák Judittal

Pecák Judit 2010-ben költözött haza, és nem sokkal utána vette át a Massolit Books and Cafe-t. Azóta kiszolgálták a CEU-s diákokat, a külföldi könyvrajongókat és egyre inkább a budapestieket is. De mi az a Massolit? Hogyan egyensúlyozzák a könyveket, a speciality kávét, a kézműves mézet, a termelői és a kertet? Milyen előnyei és hátrányai vannak a függetlenségnek ma Magyarországon? Hogyan láthatjuk a fóliázós törvényt egy független könyvesbolt szemszögéből? És lesz fólia a Massolit-ban? Judit a Nagy Diófa utcai üzletből jelentkezett be a Vénusz Projekt legújabb adásába.

Transzgenerációs traumáink a pszichológiában és a művészetben

Transzgenerációs traumáink a pszichológiában és a művészetben Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Koltay Dorottya Szonja festőművész a Kolorádó fesztiválon csatlakoztak hozzánk, hogy megvitassuk a transzgenerációs traumák eredetét, feldolgozását és jelenlétét a hétköznapokban, a társadalomban és a művészetben. Mennyire nem-specifikusak a traumáink? Vannak “női” traumák? Hogyan jelennek meg a pszichológiában, a kultúrában, a művészetben és ezek határterületein, az identitásképzésben - és hogyan hatnak egymásra ezek a látszólag teljesen különböző tudományok? Több százan néztetek, hallgattatok meg minket élőben a júliusi Kolorádó Fesztiválon. Most visszahallgathatod a beszélgetést ezzel a két csodálatosan inspiráló nővel - keresd minden platformon!

Nők elleni erőszak a szülőszobán innen és túl - Az EMMA Egyesület munkatársaival

Szülészeti erőszak. Nem csak nők elleni erőszak: rendszerhiba és egyetemes intézményi probléma, ami a jogvédők szerint elsősorban a patriarchális logikában gyökerezik. Hol máshol csúcsosodna ki, mint a “női privilégium” kiteljesedésének legfontosabb színterén, a szülőszobában, és ki más lehetne az elszenvedője, mint napjaink egyik legátpolitizáltabb entitása: a női test. Miközben Magyarországon orvos- és forráshiány miatt folyamatosan zárnak be a szülészetek, a kormány különféle intézkedésekkel nyíltan ösztönzi szülésre a nőket. De mit mond el egy országról és egy társadalomról az, ahogy a nőkkel, különösen a szülő nőkkel bánik? A szülészeti erőszak nem csak a szülő nők problémája, de nem is csak a nőké. Hogyan érvényesül a patriarchális logika az egészségügyben? Mi a szülészeti erőszak - és mi nem az? Vannak veszélyeztetett csoportok? Mennyire vannak tisztában a jelenséggel az anyák, és mennyire tudatosak az egészségügyi dolgozók? Szülészeti erőszak az, ha nem választhatok szabadon orvost? Mit tehetünk egyénként és össztársadalmi szinten? Ebben a Vénusz Projekt epizódban az EMMA Egyesület három munkatársával, Kállay Eszterrel, Malonyai Eszterrel és Lamina Sárával járjuk körbe a szülészeti erőszak legégetőbb kérdéseit.

Vitorlással a Föld körül, nőként

Te is álmodoztál már róla, hogy egy vitorlással megkerüld a Földet? Mi igen, de ez igazából mindegy! A lényeg, hogy Réka is, és ő meg is csinálta, úgy, hogy előtte gyakorlatilag sosem ült hajón. Hogy telik egy átlagos nap a mindig új és új, ismeretlen vizeken? Mire tanítja az embert ez az életforma, és mi az, amit a szárazföldön kell hagynia annak, aki belevág? Társadalomként mit kell megtanulnunk belőle? Milyen előnyei, hátrányai, és veszélyei lehetnek a női létnek egy hajón? És hogyan (vagy hogyan nem) fér össze a “cruiser” lét azzal, ahogy kondicionál minket a társadalom nőként, emberként? Ebben az epizódban éppen Mexikóból csíptük el Rékát, aki a társával 2017 óta él egy vitorláson, a Föld körül. Rékáék kalandjait a @rekasailing Instagram-oldalon tarthatod szemmel.

Egy magyar startup rejtelmei a Diverzum alapítójával, Gyarmati Fannival

Hogyan indul egy startup? Probléma az, ha külföldi vállalkozás inspirálja? Mennyire veszik ma komolyan az üzletemberek a fiatal vállalkozókat? Mi kell az érvényesüléshez? Milyen sajátosságai vannak a startupoknak egy olyan országban, ahol kicsi a piac és átpolitizált a vállalkozói lét? Mi az a Diverzum, és miért működik? Gyarmati Fanni, a Diverzum egyik alapítója, az idei Forbes “30 sikeres ember 30 alatt” listájának egyik helyezettje nyújtott nekünk betekintést a haza startup-ok világába, mesélt az általa kitalált appról, a magyar piac előnyeiről és nehézségeiről, illetve arról, hogy ő mit tanácsolna a fiatal cégalapítóknak.

A fenntarthatóság és az anyagiak - Secondland

A Secondland egy budapesti székhelyű divatmárka, ami az értékmentés és az újrahasznosítás gondolatával alakít át régi ruhákat - ezzel a textilipar túltermelésére és a divatipar sznobizmusára reflektálnak. Hogyan küzd meg a dilemmáival egy ruhatervező, aki pontosan tudja, hogy a közönségének, a világnak valójában nincs szüksége több ruhára? Mik azok a módszerek, alternatívák, amikkel fel lehet oldani ezt az ellentmondást? Milyen egy tervező élete, ha Magyarországon akar érvényesülni? És miért közösíti ki a divatipar a nemzetközi színtéren is az upcyclingot? Ebben a Vénusz Projekt epizódban kivételesen “túladunk” az elveinken, és a fogadalmaink ellenére egy divatmárkát szólaltatunk meg. A Secondland egyik alapítójával és tervezőjével, Vecsei Rétával beszélgettünk.

Karbon-negatív állattartás, regeneratív gazdálkodás és a Remény Farm

Hogyan lett a Remény Farm önfenntartó farmból regeneratív gazdálkodás? Hogyan lehet olyan területen gazdálkodni, ahonnan - Juhász Szép Anna szavaival élve - még a traktor is legurul? Mennyire lehet környezettudatos a marhatartás? Hogyan lehet egy gazdálkodás karbon-negatív? És miért vásárolnak a Remény Farmtól etikai vegetáriánusok? Anna, a Farm egyik alapítója mesélt nekünk a vállalkozásról, az állattartásról, arról, hogy hogyan lett városi lányból gazdálkodó, és a mezőgazdasághoz, a vidéki-tanyasi élethez kapcsolódó sztereotípiákat is igyekszik lebontani. Hallgasd meg a legújabb Vénusz Projekt epizódot - akkor is, ha most még fogalmad sincs arról, mi az a regeneratív gazdálkodás, vagy milyen is a tanyasi élet. Nézd meg a honlapjukat: https://www.remenyfarm.hu/ Vagy kövesd őket Instagramon, TikTokon és YouTubeon: https://www.instagram.com/remenyfarm/ https://www.tiktok.com/@remenyfarm?lang=en https://www.youtube.co…

Tudatosságról, a zero waste értelméről és a tökéletlenségről Antal Évával

Antal Évát anno @vaszonzsakoslany néven ismerhette meg az ország egy Index-videóból. Munkássága azóta bőven túlmutat a vegánságon és zero waste-en - ezzel kapcsolatban sok dolgot egyébként ma már másképp csinálna -, humánökológiai szakembernek készül, környezettudatos tartalomgyártóként többek közt ismeretterjesztő vlogokat készít. Mennyire reális dolog ma Magyarországon hulladékmentesen élni? Tényleg ezzel fogjuk megmenti a bolygót, vagy csak eltereljük a figyelmet a valódi problémákról? Ki jár élen a környezettudatosságban - a város vagy a vidék? Hogyan lett egy sokak számára természetes dologból, a kevesebb szemét termeléséből trend, amit végérvényesen a kapitalizmus is magába szippantott - és hogyan lehet kilépni az ördögi körből? És végülis: hogyan rúghatnak a fenntarthatósági labdába az egyének? Antal Évával nemzetközi intézkedésekről, hazai pozitív példákról, az állam és a városigazgatás…

Nyitva tartom a szemem - gyerekek és felnőttek emberi jogi oktatásáról Battai Eszterrel az Amnesty International-tól

Miért van szükség a gyerekek (és a felnőttek) megfelelő edukációjára az emberi jogok és az előítéletek kapcsán? Mennyire támogatja ma ezt Magyarország? Hogyan néz ki az iskolai jogi oktatás, és hova jutnak el az olyan szervezetek, mint az Amnesty International? Ebben az epizódban vendégünk Battai Eszter, az Amnesty International emberi jogi oktatási koordinátora ás oktatásszervezője, aki kollégáival emberi jogi témájú foglalkozásokat szervez és tart iskolákban, gyerekekkel foglalkozó szakembereknek és vállalatoknak is. A bűnözés mindannyiunkat érintheti. Az Európai Unióban évente 75 millió ember lesz bűncselekmény áldozata – ez a teljes népesség 15%-a. Ennek ellenére rengeteg olyan ember van, aki nincs tisztában azzal, milyen jogai vannak, és hogyan férhet hozzá ezekhez. Az Európai Bizottság az áldozatok jogaiért indított kampánya, aminek jelmondata „Nyitva tartom a szemem,” ezekre szeretné felhívni a figyelmet.…

Upcycling - tényleg mindent megold? - Kudron Anna és Gergely Beatrix, Pinkpóniló

Mi az az upcycling - és tényleg minden gondunkat megoldja? Mennyire jelentenek valós alternatívát a divatiparnak a fenntartható(bb) anyagok, módszerek? Igazi megoldások ezek, vagy csak tüzet oltani lehet velük? Melyek a kritikus pontok, ahol nehéz fenntarthatónak maradni, és hogyan lehet leküzdeni a “körúton belüliség” problémáját és a kapitalizmus nyűgjeit? A Pinkpóniló közösségi varrodát 2017-ben indította útnak Kudron Anna és Szabó Viktória, akik megelégelték, hogy állandóan magasabb beosztású férfiak álmait váltják valóra. Hosszú utat bejártak azóta, túléltek egy (pár évig tartó) koronavírust, és többször újradefiniálták magukat. Ebben a Vénusz Projekt epizódban Annával és Gergely Beatrixszal beszélgettünk.

First world problémák és a cukrászlány sztereotípia Szalai Dórával, a Chez Dodo ötletgazdájával

A magad urának (asszonyának) lenni, vállalkozni, a szenvedélyünknek élni zseniális, de közben hatalmas nyomás is. Az anyagi hullámvasúton túl a vállalkozókat nem kíméli az üvegplafon, de a kétségek és a sztereotípiák sem. Hát még a cukrászokat! Míg a nőknek a klasszikus szexizmus szerint “a konyhában a helye”, ahogy haladunk előre a séf- és cukrász ranglétrán, egyre kevesebb nővel találkozunk. De miért? Mi a cukrászlány sztereotípia? Nőként vagy fiatalként nehezebb érvényesülni az üzleti életben? Tényleg csak a szerencsén, a “jókor jó helyen” múlik a siker? Egyáltalán: mit jelent sikeresnek lenni 2023-ban, miközben a világ gyakorlatilag ránk omlik? Szalai Dórával, a Chez Dodo macaron manufaktúra alapítójával nem csak a különleges francia édességekről és más “körúton belüli” dolgokról beszélgettünk: fine dining és Michelin-csillag korrupció, imposztor szindróma, önreflexió és privilégium-önv…

A Kék Vonal másik végén Csekeő Borbálával

Háború a szomszédban, világjárvány, ami évekre maszkok és négy falak közé zárt minket, közösségi média, ahol lassan már semmi sem az, aminek látszik - valóban nehezebb ma fiatalnak lenni, mint régen, vagy úgy egyáltalán, valaha? Kik kérnek segítséget, kiknek szólnak a telefonos segélyvonalak? Miért van szükség egy tini-specifikus platformra, és vajon miért érkezik több kérdés fiúktól? A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével a segélyhívásokról, a magyar tinik mentális egészségéről és az online világ kihívásairól beszéltünk, de ebben a podcast epizódban Csekeő Borbála olyan gyakorlati kérdésekre is válaszol, mint hogy kik ülnek a drót másik oldalán, hogyan változott a Kék Vonal az elmúlt évtizedekben, és hogyan tartja karban a mentális egészségét az, aki mások segítésére vállalkozik.

Granolabiznisz Porkoláb Eszterrel

Mennyire van tőkéje, igénye a magyaroknak az egészséges reggelire? Miben mérhető a siker, mennyire fenntartható és mennyire fair? Hogyan kezdődött a Hester’s Life márka, és hogyan lett igényből üzleti modell? És egyáltalán, mi az a manapság olyan nagyon népszerű granola, és miért jó, hogy van? Porkoláb Eszter dietetikussal, a Hester’s Life márka egyik alapítójával reggelizésről, egészséges táplálkozásról, fenntarthatóságról, közösségi médiáról és influenszerekről, üzleti modellekről és gyártásról is beszéltünk.

Nőnapi különkiadás veletek

Amikor három éve belevágtunk a Vénusz Projekt podcastba, olyan nőket akartunk bemutatni, akiket érdekesnek tartunk. Ez a három év alatt azonban rájöttünk: minden nő az, és ezer epizód sem lenne elég, hogy bemutassuk mindannyiukat. Ezért idén nőnapon arra kértünk titeket, hogy mutassátok be ti magatokat, mondjátok el, miért vagytok értékes, különleges és elsősorban érdekes nők. A nőnapi epizódban ezeket a hangfelvételeket gyűjtöttük össze. Köszönjük, hogy vagytok, hogy hallgattok és követtek minket. Boldog nőnapot és jó hallgatást!

A kerekesszéken túl Temesvári Orsival

Temesvári Orsi 2018-ban, egy baleset következtében került kerekesszékbe. Azóta blogján, közösségi médián és két TED beszédében is nyíltan mesélt a traumáról és annak feldolgozásáról, az ambícióiról, a nehézségeiről, a szexualitásról, szuicid gondolatokról és az élet örömeiről is. Ebben a Vénusz Projekt epizódban a humorról, a testképről, a közösségről, nőiességről, őszinteségről és felelősségről is beszéltünk vele. A balesetre, annak közvetlen hatására illetve az azt követő gyógyulási időszakra nem tértünk ki részletesen, ezekről Orsi közösségi média profiljain, blogján, illetve két TED beszédében olvashattok, hallhattok: https://gerincvelo.wordpress.com/author/orsitemesvari/ https://www.instagram.com/orsi_temesvari/ https://www.youtube.com/watch?v=ZhFU2jixmN8 https://www.youtube.com/watch?v=6EONMivQcgg

Matyó vidékről a városba - Váczi Rozival, a MatyóDesign alapítójával

A MatyóDesign termékeket hagyományos matyó kézművesek varrják, hímzik Tardon - az egyik magyar faluban abból a kevésből, ahol még tetten érhető a matyó népi kultúra - mégis főként a nagyvárosi, dizájner termékeket kereső közönségnek készülő ruhákról beszélünk. A legújabb Vénusz Projekt epizódban Váczi Rozival, a márka alapítójával nem csak vállalkozásról, városról és vidékről, fenntarthatóságról és társadalmi szerepvállalásról beszélgettünk, hanem arról is: mit jelent az, hogy autentikus; hol húzódik a kulturális kisajátítás határa; mit örökíthetünk át a népi kultúrából a kapitalizmustól átszőtt városi életünkbe; mit érdemes inkább elhagynunk; és hol ér össze a feminizmus, az emberi jogok, a kultúra és a divatipar.

Az élsporton túl dr. Gyenesei Leilával

Gyenesei Leila többszörös világ- és európabajnok öttusázóból lett sportriporter és műsorvezető, aki mindig is őszintén beszélt mind az élsport, mind a média nehézségeiről és szépségeiről is. A Vénusz Projekt adásában egyebek mellett mesélt arról, milyen volt otthagyni az élsportot, milyen szerepet játszik ma is az életében. De beszéltünk Origo címlapokról, a női sportolók és a képernyőn szereplők testének tárgyiasításáról, online bullyingról, gyerekvállalásról, optimizmusról és testképről is.

Körúton belüli irodalom és "nepo baby"-k - Kemény Zsófi íróval

Kemény Zsófiról először a slam poetry, a zene, majd a költészet kapcsán hallhattunk, mostanában regényeket és forgatókönyveket ír, de ahogy sokunknak, kábé ezer terve van még, amiket egy élet alatt, de leginkább most rögtön szeretne véghezvinni. A nemzetközi média és közösségi média mostanság amúgy is a “nepo baby” kifejezéstől hangos, a magyar irodalomban pedig Zsófi József Attila-díjas költő lányaként igenis “nepo baby”-nek számít. Ebben a Vénusz Projekt epizódban beszélünk a gátlásokról, kényszerekről és mérgező produktivitásról, egyszóval azokról a dolgokról, amiket egy irodalmi családban az előnyökön túl az ember magára szedhet és szed is; de szó esik feminizmusról, “nőies és férfias” műfajokról és kaméleon-szerepekről, öntárgyiasításról, prekoncepciókról, társadalmi elvásárokról, és Zsófi legújabb kötetéről, az Aranykor fénykoráról is.

A szépség mítosza Bonifert Ritával

Mi a “heroin sikk” vagy a “male gaze”, és mi a szépség mítosza? Hol érhetjük tetten ezeket a popkultúrában, vagy akár csak a mindennapjainkban? Mikor és miért válhatott kapitalista termékké a test, és hogyan használja ki a divatipar, hogy a nőkre vonatkozó elvárásokat egy “fém bábuba” próbálja szuszakolni a társadalom? Hogyan lehet feministának lenni (ön)megbélyegzés nélkül, és van-e kilépés az ördögi körből? Vagyis: ördögi ez egyáltalán? Ebben az epizódban Bonifert Ritával beszélgettünk, aki az ELTE TÁTK Szociológia szakán szerzett alapszakos diplomát, tavaly a Fordulat folyóiratban jelent meg tanulmánya a magyar divatiparról, azóta pedig olyan témákban ír cikkeket vagy posztol a közösségi médián Köldöknő néven, mint a populáris feminizmus vagy a feminista irodalom.

A BDSM legkevésbé szól a szexről - Tóth Eszterrel a hazai BDSM-kultúráról

Mi az a BDSM? És mit tesz vagy nem tesz a BDSM-közösség vagy szubkultúra - már ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni Magyarországon? Hogyan jellennek meg, tűnnek el, alakulnak át ebben a közegben a nemi szerepek, a tabuk, az emberekhez és a testhez való viszony, és az, hogy mit gondolunk az olyan dolgokról, mint a szex, az intimitás, a vágyak vagy a szégyen kultúrája? Lehet a BDSM-et forradalomnak nevezni, vagy ezzel veszélybe kerül a közösség tagjainak biztonsága, privát szférája? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Tóth Eszterrel beszélgettünk, aki a beszélgetés pillanatában maga is tagja a hazai BDSM-közösségnek, Instagram oldalán tartalomgyártóként rendszeresen posztol olyan témákról, mint a szex, a test és a feminizmus.

Nők és diplomácia - Breuer Klára nagykövettel

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin fiatal nő, akit a média gyakran kritizál például a szórakozása, az öltözködése miatt. De valóban nehezebb a nyilvánosság előtt a nőknek a politikában, a diplomáciában és azon túl? Breuer Klára idéntől Finnország első magyar női nagykövete. A pályán 1991 óta van, de már a rendszerváltás előtt is szerzett tapasztalatot a diplomáciában. Klárával többek között arról is beszélgettünk, miért van az, hogy a diplomáciában még mindig kisebbségben vannak a nők; és hogyan tud valódi változást elérni, véleményt formálni az, aki egy ország aktuális és mindenkori kormányát képviseli. Megkérdeztük, mit tanulhatunk mi a finnektől - ahol jelentősen több a nő ezen a két területen - és milyen történeti, kulturális okai lehetnek annak, hogy progresszívabbnak, innovatívabbnak, nyitottabbnak gondoljuk őket.

Munka és pszichológia, a pay gap kapcsán Szabó Renátával

Magyarországon a jelenleg átlagosan tizennyolc százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, de a szellemi munkát végzőknél ez az arány a harminc százalékot is eléri. A bérszakadék pedig nem áll meg az egyenlőtlen béreknél: nőként nem csak kevesebb a lehetőség a bónusz feladatokra vagy a magasabb pozíciók betöltésére, sokkal több fizetetlen munkát végzünk, amit gyakran a munkahelyünkre is viszünk magunkkal. Ráadásul sok kutatás számol be arról is, hogy a nők az úgynevezett imposztor szindróma miatt kevésbé mernek fizetésemelést kérni vagy magasabb pozíciókra jelentkezni. Hogy utána járjunk a témának, ebben a Vénusz Projekt epizódban Szabó Renáta pszichológust és karriertanácsadót kérdeztük: tényleg létezik az imposztor szindróma, és tényleg a nőket érintheti gyakrabban? Mik lehetnek a bérszakadék pszichológiai magyarázatai? És milyen társadalmi tényezők okozhatják? Mivel tudjuk elősegíteni a…

Háború a női testen - Nemi erőszakról Pető Andrea történésszel

Egy háborúban a nők ugyanolyan erőforrást jelentenek, mint az állatok vagy a búza - így volt ez mindig is, és nagyjából így van most is. Egy biztos: nincs olyan háború, amelyben nem követnek el nemi erőszakot a katonák. Pető Andrea történész a téma egyik hazai szakértője, Elmondani az elmondhatatlant című 2019-es könyvében foglalkozott a Magyarországon a II. világháború alatt elkövetett tömeges nemi erőszakkal.

Kinek (nem) való a coach? - Traumatudatosságról, női coachingról Nőként Szabadon Teklával

“Testorientált munka, traumatudatos szemlélet, női coaching” - így jellemzi a munkáját Tekla, a Nőként Szabadon alapítója és vezetője. De hogy néz ki, és miben segíthet minket a traumatudatos szemlélet? Milyen problémákkal érdemes coachoz fordulni, és kinek lehet szüksége kifejezetten nőknek szóló coachingra? Mik azok a dilemmák, problémák, amelyekkel a nők gyakrabban fordulnak szakemberhez? És mit csináljon egy coach, ha maga alatt van? Ebben az epizódban Diriczi Teklával beszélgettünk. Tekla Nőként Szabadon néven kifejezetten női mentorálással foglalkozik. Programjait, foglalkozásait a traumatudatos szemlélet jegyében tartja, fókuszban olyan témákkal, mint a testünkhöz kapcsolódó traumák, tabuk és irreális elvárások, vagy az anyasághoz és a nőiséghez való viszonyunk.

Munkafüggőségről Kun Bernadettel

Sokan nem tudják, de a munkafüggőség nem csak szleng, hanem valódi, pszichológusok által elismert probléma - és Magyarországon is sokakat érint. De hol a határ a munka szeretete és a függőség között? Milyen tünetei vannak az utóbbinak, és mi okozhatja? Miért problémás, és egy olyan társadalomban, ami egyébként bíztatja is azokat, akik folyton dolgoznak, miért kell megküzdeni vele? A legújabb Vénusz Projekt epizódban Kun Bernadettel, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetőjével, a Munkafüggők c. könyv szerzőjével beszélgettünk.

Benedek Ágota, újra

Benedek Ágotának nem csak emésztése, de szexuális élete is van - és ezt be is vallja legújabb könyvében, az Állva maszturbálokban. De hogyan jön ez a szorongásokhoz? És egyáltalán, mi szoronganivaló van Taylor Swift-ben vagy a nyíregyházi pornószökőkútban? Ebben az epizódban felteszünk minden kérdést, ami mindannyiunkat érdekel. Mennyiben fiktív ez a könyv? Kapott Dúró Dóra könyvet? Milyen érzés híresnek lenni? Lesz sorozat Ágota életéből? És miért döntött úgy, hogy nyíltan leírja az abortusza történetét? Keresd az epizódot minden szokásos felületen, és az Állva maszturbálok c. könyvet a boltokban illetve a Libri honlapján: https://www.libri.hu/konyv/benedek_agota.allva-maszturbalok.html Az epizódot a Libri könyvkiadó támogatta.

Mindenkinek a problémája - abortuszkérdésről Zeller Judittal, a TASZ jogászával

Szeptember 28-án, a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapján ezrek vonultak a Belügyminisztérium elé. A Patent által szervezett tüntetés kiváltó oka az úgynevezett “szívhangtörvény” volt, ami szeptember 15-én lépett hatályba itthon - váratlanul, mindenféle előzetes társadalmi vagy szakmai konzultáció nélkül.

Szexmunkáról, több nézőpontból - Születésnapi Extravaganza

Magyarországon legális szexmunkát végezni, a rendszerszintű megbélyegzés, az átláthatatlan szabályozás, a biztonsági intézkedések és az állami szintű érdekvédelem hiánya miatt azonban a szexmunkások jelentős része mégis illegalitásba kényszerül. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) friss felmérése szerint a szexmunkások mintegy kétharmada volt már bántalmazás áldozata, több, mint egy tizedüket kizsákmányolták. A szexmunka kriminalizációja nagyon megosztó kérdés. Akik a támogatása mellett érvelnek, a biztonságot és a nők rendelkezés jogát, a választás képességét hozzák fel gyakori érvként. Akik pedig ellene szólnak, azt mondják, a szexmunka a nők és férfiak közti társadalmi egyenlőtlenségek kifejeződése, és ha más nem, cinkosokként a nők kizsákmányolását támogatjuk vele. A Vénusz Projekt 3. szülinapja alkalmából kerekasztal-beszélgetést tartottunk az Easy Art Space-ben, ahol egy szexmu…

Okosan sz*xelni nem csak lehet, kell is - A sz*x-edről Jámbor Eszterrel

Milyen hatással van az internet a szexuális edukációnkra? Mennyire van mozgástere a közösségi médiában annak, aki hiteles tájékoztatást akar nyújtani a szexről? Milyen narratívákat hoz fel a feminizmus a pornó ellen, mi az, amire a gyakorlatban oda tudunk figyelni mi, a “pornógeneráció” tagjai? És milyen hatása lehet annak, ha kitiltják a szex-edet az iskolákból?

Nem oké, ha fáj - A #fájdalomamibennedvan kampányról

Az endometriózistól kezdve a fájdalmas szexen át a menstruációs görcsökig, a fájdalommal kapcsolatos tapasztalataink összetettek. Egy viszont biztos: nem beszélünk róluk eleget. Ez egy szponzorált epizód, amiben Hegedűs Eszterrel, a Libresse Magyarország márkamenedzserével és Salamon Adriennel, az Endometriózis Magyarország képviselőjével beszélgettünk a #fájdalomamibennedvan kampány keretében. Az epizódot a Libresse támogatta.

Jógázni és jót tenni az Adnijógával

A jóga jótékony hatásairól ódákat lehetne zengeni, mi pedig ezt már több epizód során meg is tettük. Az Adnijóga viszont társadalmi vállakozás is egyben: céljuk, hogy nehéz élethelyzetbe került emberekhez hozzák közelebb jóga intézményét és pozitív hatásait. Az Adnijóga fogyatékossággal élő fiatalok szüleinek, menekülteknek és állami gondozott, mélyszegénységben élő gyerekeknek is tart jógát, magukat pedig közösségi adományokból és szponzorok segítségével tartják fent. Ebben az epizódban az Adnijóga munkatársaival beszélgettünk.

A tudatos választásokról - Szász Nórával

Mennyire van igénye a magyaroknak a tudatos választásokra? Mit jelent a felelős fogyasztás, és milyen nehezítő körülmények vannak? Szükségünk van a pálmaolajra? Mit tehetünk a tehetetlenség érzése ellen? Megvegyük azt a Zara inget? És az IKEA szőnyeget? Ebben az epizódban Szász Nórával, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) kommunikációs munkatársával beszélgettünk mosógépekről, vásárlásról, mértékletességről, fenntarthatóságról és persze tudatosságról. Az epizód a Tudatos Vásárlók Egyesületének támogatásával készült.

"Miután meghozod a döntést, hogy önmagad leszel" - Hübsch Lillával

Hogyan kell elképzelni azt, amikor valaki rádöbben, “rossz” testbe született? Milyen gyakori tévhiteink vannak a transznemű emberekről, a tranzíció folyamatáról? Milyen hatással vannak a transz emberek életére és megítélésére a kormány melegellenes kampányai és a “33-mas”, és milyen potenciális veszélyekkel kell szembenéznie annak, aki transzneműként névvel, arccal áll ki fontos ügyek mellett? Hübsch Lillával külső és belső “coming out”-ról, a hétköznapokról, fogalmakról, transz-történelemről és a hatékony transz-médiareprezentációról is beszélgettünk a legutóbbi Vénusz Projekt epizódban.

Menekültként Magyarországon Rea Millával

Rea Milla, avagy Mahdi Said Kafiya tizennégy évesen kényszerült elhagyni otthonát, Szomáliát, amikor édesapja eladta egy idős férfinak. Egy jobb élet reményében egy éven át utazott, és habár nem így tervezte, végül Magyarország lett az új otthona. Három éve magyar állampolgár, sikeres modell, a róla készült dokumentumfilmet pedig Locarnoban, Szarajevóban és a Netflixen is bemutatták. Milyen utat tesz meg egy hazájából menekülni kényszerülő ember Magyarországig? És mi vár rá utána? Mik a legnagyobb nehézségek, amikkel Magyarországon szembe kell néznie annak, aki menekültstátuszban érkezik? Mik a legégetőbb tévhitek a menekültekkel kapcsolatban, és mit tehetünk, hogy kényelmesebbé tegyük egymásnak az országba való beilleszkedést? Kafiya nem sokkal a 2015-ös menekültválság előtt érkezett Magyarországra, ezért kíváncsiak voltunk arra is: mit gondol, mennyiben változtatták meg az elmúlt évek menekülthullámai a…

Az emberkereskedelem körülöttünk van, csak nem tudunk róla eleget - Toszecky Renátával

Kik Magyarországon az emberkereskedelem áldozatai? Ki, miért és hova adja el őket? Hogyan szabadulnak meg az áldozatok, és mi lesz velük utána? Milyen akadályokat kell legyőzniük a felépülés felé vezető úton? És hogyan éli meg mindezt a szociális munkás, aki velük van?

Női sorsok, irodalom és aktivizmus Durica Katarinával

Durica Katarina újságíróként és szerzőként is női sorsokkal foglalkozik, A rendes lányok csendben sírnak című regényében többek közt a dunaszerdahelyi nők, anyák történetét, narratíváit tárja fel, a Városi Rókák című, legújabb regénye a szexmunka témakörét járja körbe, korábbi munkáiban pedig többek között az identitásról és afrikai nőkről is írt, a Magyar Hang rovatában pedig többek között béranyákkal, menekültekkel és románcturizmussal is foglalkozott. Milyen felelőssége van egy írónak, amikor ilyen történetekkel foglalkozik? Miért akarunk sokszor inkább olyan tartalmakat fogyasztani, amik tálcán kínálják a megoldást? Milyen hatással van a szerzőre, nőre és anyára, hogy ilyen történeteket dokumentál? Ebben az epizódban beszélgettünk irodalomról, aktivizmusról, olvasói igényekről, női áldozatszerepről, anyák reprezentációjáról és mesékről - amiknek jó, és amiknek rossz a vége.

Milyen az orgazmikus élet? Oláh Barbival a #testimesékről

Eleget foglalkozunk a 2020-as években a női szexualitással? Tényleg kevesebb orgazmusa van a nőknek? Miért tiltja le az Instagram a szexpozitív nők oldalát, és hol a tárgyiasítás határa? Mennyi idős korban kell elkezdenünk a szexről beszélni, és hogyan? Mi az a jóni-tojás, és milyen mentális és fizikai előnyei vannak a szexualitás megélésének? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Oláh Barbival, a Sacred Garden és a #testimesék alapítójával beszélgettünk. Barbi itthon elsőként kezdett el jóni-tojásokat gyártani és forgalmazni, Instagram oldalán pedig nem csak ezek használatában segít kiigazodni, hanem rengeteg szexpozitív, a női gyönyört előtérbe helyező tartalmat oszt meg.

A divat ára, Szerkó a Szatyorban kerekasztal beszélgetés

A textilipar problémái túlmutatnak a környezetvédelem ügyén, emberi következményei is vannak: ilyenek az olcsó munkaerő vagy a borzalmas munkakörülmények a ruhaiparban, amely nagyon nagy százalékban nőket, lányokat érint. Így a fenntartható divat kérdése nem csak környezetvédelem szempontjából megkerülhetetlen, hanem egy fontos feminista ügy is. Nagyon örültünk, amikor a Szerkó-lányok megkerestek minket, hogy moderáljuk az általuk szervezett kerekasztal-beszélgetést a témában, így született meg ez az epizód Balog Fanni Kittivel, Ragályi Lilivel (Szerkó), Korn Anitával és Fancsikai Eszterrel (Vegamama). Köszönjük nekik, nektek, a Szatyor hangtechnikusának és stábjának! Miért a használtruha-ipar a legfenntarthatóbb? Miért ez a legjobb módja annak, hogy minimalizáljuk a károsanyag- kibocsátásunkat, hulladéktermelésünket? Valóban privilégium a slow living és a second hand? Mi a baj a fast fashionnel feminista szempontbó…

Mit illik egy nőnek? Etikettről Dr. Veszelszki Ágnessel

Az illem és a protokoll mindannyiunk életének szerves része - és jóval több, mint formalitás. Hiszen nem csak az asztalnál, de mondjuk az utcán, egy állásinterjún vagy a közösségi médián is kényelmesebb, ha tudjuk valamilyen rendszerhez tartani magunkat. De mennyire formálható az etikett? Hogyan alakulnak át az illemszabályok egy világjárvány vagy egy társadalmi mozgalom hatására? Milyen protokollt kell ismernünk feministaként? Hogyan kezeljük a mindennapok szabályait a 21. században? És ki adhat kézcsókot? Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz c. könyv szerzőjével és a @Protokollkommunikáció oldal szerkesztőjével illemről, formális helyzetekről, feminista és mindennapi etikettről beszéltünk. Ágnes nyelvész, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Illemkalauz című könyvét egy egyetemi óra terve ihlette, és a fiatalok igénye az etikett ismeretére. A 2021 végén megjelent kötet a mindennapi és kevésbé…

Tudatosan, gyermektelenül, tabuk nélkül Rácz Laura Rebeccával

Rácz Laura Rebecca beteljesítette minden újságíró titkos (vagy kevésbé titkos) vágyát, és könyvet írt. A Tudatosan gyermektelenek címénél fogva talán nem is szorul bővebb magyarázatra, az írás azonban nem csak a gyerekvállalásról szól: rengeteg égető társadalmi kérdés, tabu, egyéni és szociális probléma, transzgenerációs megakadás, közéleti jelenség kerül felszínre benne. Ebben a Vénusz Projekt epizódban tehát a tudatos gyermektelenséget járjuk körül Rácz Laura Rebeccával olyan kérdések mentén, minthogy miért zavarhatja a társadalmat a tudatos gyermektelenség ténye, milyen hatással van a párkapcsolatokra a tudatos gyermektelenség, vagy, hogy létezik-e valóban “anyai ösztön”, vagy a társadalom nemi szerepei nevelnek minket erre a gyerek iránti vágyra?

Megfogalmazni a megfogalmazhatatlan dolgokat Kemény Gabriellával

Hogyan készülnek a Kemény Gabriella versek? Be lehet kapcsolni a művészetet? Mi változott a Zsebuniverzum óta? Mi a vers lényege? Lehet angolul szeretni, és lehet verset írni? Kemény Gabriella költővel a legújabb kötete, a Más világok kapcsán beszélgettünk irodalomról, szégyenről, közösségi médiáról, érzelmekről és Budapestről is - többek között. Gabriella legújabb könyve, a Más világok április 11-én jelent meg a Libertine Könyvkiadó gondozásában. Keresd a Libertine Könyvesboltban és online: https://szabadosagnes.hu/termek/kemeny-gabriella-mas_vilagok/

Oltai Katával a művészet, a feminizmus, és a politika metszeteiről

Szét lehet választani a művészetet és az aktuális helyzetet - ami a politikát is magába foglalja? És ha nem (márpedig nem), hol van egy “egészséges” határ a befolyás és az inspiráció között? És helyes az, ha ezt a határt útólag álapítjuk meg? Oltai Katával, a magyar feminista művészet nagyasszonyával, a Konfekció és a FERI Galéria alapítójával, kurátorral és művészettörténésszel beszéltünk az intézményi munkájáról, a FERI-ről, a városi terekről és a művészetről minden formában. Az epizódot az orosz-ukrán háború illetve a 2022-es választás előtt vettük fel. Ez némiképp módosíthatja a kijelentéseink kontextusát, bizonyos adatok elavultak lehetnek. Ezek miatt megértéseteket kérjük és köszönjük! Viszont ennek ellenére azt gondoltuk, hogy érdemes megosztani ezt az epizódot, mert Kata egy igazi napsugár, és most erre sokaknak szükségünk van. Jó hallgatást!

Roma, női és magyar identitásról Boda-Novy Emíliával, a Legyél Te a +1! roma egyenjogúsági nagykövetével

A Budapest Pride és az aHang közös kampányt indít Legyél te a +1! néven, mellyel a fiatal szavazókat ösztönzik a választáson való részvételre. A kampány célja, hogy rávilágítson döntéseink fontosságára, melyek jelenünket és jövőnket is meghatározzák. A döntéseink nemcsak a saját, de mások életére is hatással vannak - ami azt is jelenti, hogy már egészen kis cselekedetekkel (minthogy felszedjük a szemetet a közeli parkban, vagy posztolunk a kedvenc roma művészünkről) hatással lehetünk a körülöttünk lévő világra. A kihívások bizonyítják, hogy képesek vagyunk rendelkezni az életünk és a jövőnk felett, és pont ezért súlya is van a döntéseinknek. Ebben az epizódban vendégünk Boda-Novy Emília színésznő, a Legyél te a +1! kampány roma esélyegyenlőségi nagykövete. Emíliával olyan kérdéseket boncolgattunk, mint a romák reprezentációja a művészetben, cigány és női identitás, aktivizmus a színészetbe…

Készen állunk egy női miniszterelnökre? - Donáth Anna Európai Parlamenti képviselővel

A magyar közéletben is jól ismert sztereotípia, hogy a politika a férfiak terepe. Ennek nyilván sok oka van, mind történeti-, mind rendszerbe ágyazott szexizmus szintjén, és ez nem csak a politika területén tapasztalható. Miért fontos a politikában a nők jelenléte? Mi kell ahhoz, hogy a nők a politikában ne csak kivételek legyenek, hanem egy valódi társadalmi változás képviselői? Mik azok a nőket érintő ügyek jelenleg Magyarországon, amik több, nagyobb - vagy egyáltalán bármilyen - figyelmet igényelnének? És a legfontosabb kérdés: készen áll Magyarország egy női miniszterelnökre? Ebben a Vénusz Projekt epizódban vendégünk Donáth Anna Európai Parlamenti képviselő, a Momentum elnöke. Az epizódban távol maradunk a pártpolitikától; aktuális, pártoktól független, olyan mindenkit érintő politikai-társadalmi kérdéseket vitatunk meg, mint például a fake news, a közösségi média, a részvételiség vagy éppen a kvóták…

Feministák, akik kimaradtak a törikönyvekből - Hihetetlen Történelem és Vénusz közös, nőnapi epizód

Ha meg szeretnénk ismerni a magyar feminizmus történelmét, nehéz dolgunk van - magunknak kell felkutatni a témában megjelent publikációkat, az iskolai történelem tananyagban ugyanis hivatalosan nem szerepel. Emellett mind a mai napig nem jelent meg átfogó tanulmánykötet, monográfia, ami részletesen összefoglalja a magyar feminista törekvések történetét a kezdetektől napjainkig, ami nagyon megnehezíti, hogy megismerjük a magyarországi feminista mozgalmak tevékenységét, történelmét. Mit is jelent a feminizmus a különböző korokban és ma? Ki áll a feminizmus középpontjában? Minek kellett volna a történelem során máshogy alakulnia, hogy ma többet tudjunk a feminizmusról - és minek köszönhetjük, hogy ma mégis itt lehetünk, podcastet készíthetünk mi, három fiatal nő? Lehetséges bizonyos történelmi tetteket, tevékenységeket visszamenőleg feministának tekinteni anélkül, hogy történelmet hamisítanánk? A Vénusz Projekt és…

Ageizmus és nyitottság Pataki Ágival

Az ageizmus, az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés a szépség és a divat világában fokozottan jelen van. De miért lenne jó, ha több idősödő nőt látnánk a plakátokon? Van a szépségnek korhatára? És mennyit számít a személyiség? Ezekről a kérdésekről Pataki Ágival beszélgettünk. Ági a 70-es és 80-as évek szupermodelljeként szerepelt többek között Rotschild Klára bemutatóin és a Fabulon márka óriásplakátjain. 2020-ban visszaért a Helia-D kampányarcaként, és 2021-ben a Libri gondozásában megjelent önéletrajzi könyve, a Nyitottan a világra. Keresd a boltokban és a Libri honlapján: https://www.libri.hu/konyv/pataki_agi.nyitottan-a-vilagra.html Az epizód a Libri támogatásával készült.

Könnyű pénz vagy kiszolgáltatottság - OnlyFans-ről Shona Riverrel

Megéri az OnlyFans-re regisztrálni? Szereplői szempontból jobb az előfizetős oldal, mint a pornó? Mi a közös a könyvelőkben és a pornószínészekben? Mekkora szerepe van a szexmunkások kiszolgáltatottságban a médiának? Miért nincs szavunk a “slut”-ra vagy az “empowering”-re magyarul? És ki profitálhat a szexből? Ilyen és hasonló kérdéseket boncolgatunk a legújabb epizódban Shona River escort, OnlyFans tartalomgyártó társaságában. Shona évekig dolgozott pornószínészként, a pandémián és azon túl mesél tapasztalatairól, véleményéről a szexmunka és az OnlyFans kapcsán.

Szépség - plasztikán innen és túl, Larion Zoéval

Plasztikai műtét: feminista tett vagy a női test tárgyiasítása? Valóban javíthatja az önbizalmunkat, mi több, megoldhatja a testünkkel kapcsolatos aggodalmainkat egy szépészeti beavatkozás - vagy a műtét opciója csak még nagyobb önbizalomhiányt szül? Lehet etikusan állást foglalni a témában, vagy kerek perec kijelenthetjük, hogy a plasztikai iparág a testképzavarainkból húz hasznot? Milyen hatással van a plasztikai igényekre a közösségi média? Miért félünk az öregedéstől? És miért ellentmondásos, hogy a plasztikai sebészek többségükben férfiak, míg az alanyok - gondolnánk - főleg nők? Ebben a Vénusz Projekt epizódban Larion Zoé modell, műsorvezető és plasztikai tanácsadó segít válaszokat keresni a fenti kérdésekre, ledönteni - és igazolni - a plasztikai műtétekkel kapcsolatos tévhiteket és tabukat.

Generációs hangulat, női filmek és Kelet-Európa - Grosan Cristinával, "A legjobb dolgokon bőgni kell" rendezőjével

“A legjobb dolgokon bőgni kell” az első magyar film, amely egy női karakter felnőtté válását - és annak dilemmáit - mutatja be, míg a hasonló műfajú filmek, sorozatok már évekkel ezelőtt nagyot mentek tőlünk nyugatabbra (lásd Girls vagy Fleabag). A felnőni képtelen fiatalokról szóló filmek főleg férfiakról szólnak - és mivel a szerzői filmek általában személyes élményekből táplálkoznak, minél nagyobb arányban vannak a férfiak a filmszakmában a nőkhöz képest, ez annál inkább így van. Hogy látja ezt egy filmrendező, tényleg hiány van női szemszögből a hazai filmiparban? Tudatos döntés volt, hogy “A legjobb dolgokon bőgni kell” főszereplője női karakter lett? Milyen előnyöket és hátrányokat hordozhat a filmes szakmában a kelet-európai kötődés? Miben, hogyan tehetnek hozzá egy társadalom szolgálatához, jobbá tételéhez a filmek? Ebben az epizódban a film rendezőjével és egyik forgatókönyvírójá…

Kritikus újságírás és nők médiában - a Telexben és azon kívül, Munk Veronikával

Mennyire van igénye az embereknek Magyarországon szabad sajtóra? Mitől lesz egy médium független? Ki tudhatna ezekre a kérdésekre jobban válaszolni, mint Munk Veronika, a Telex alapító-főszerkesztője - aki jelenleg tartalomfejlesztési vezetőként felel a Telexért. Ebben a Vénusz Projekt epizódban vele beszélgettünk a fentiek mellett olyan kérdésekről, mint hogy miért van jelentősen kevesebb nő a hazai újságszerkesztőségekben annak ellenére, hogy a média-szakos képzéseken “túlerőben” látszanak, hogyan érdemes (ha egyáltalán az) ezekbe a folyamatokba beleavatkozni, mit tehetünk, hogy több nő, felelősebb pozíciókban legyen a pályán, vagy hogyan küzdhetünk hatékonyan az online térben és a munkahelyeken történő abúzussal, szexizmussal.

Űrszemét, nagyhatalmak és nők az űrkutatásban - Milánkovich Dorottya fizikussal

Miért jó nekünk az, hogy Magyarország az űrkutatásba fektet? És az emberiségnek, hogy erre fordítjuk a legbrilliánsabb elmék energiáit? Hol van Magyarország az űrkutatásban? És hol vannak a nők? Hogyan kell a lányokat és nőket támogatni, hogy ezt a szakmát válasszák? Ezekről a kérdésekről, kvótákról, a marsi növénytermesztésről, környezetvédelemről, lányok esélyeiről és a pozitív változásokról az űrszférában Milánkovich Dorottya fizikussal beszéltünk. Dóri a Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagja, rendszeresen tart előadásokat a Társaság űrtáboraiban, részt vett már rakétaprojektben és az ENSZ Világűrbizottsági ülésén is. Jelenleg egy olyan cégnél dolgozik, amely kisműholdak tervezésével és gyártásával foglalkozik.

Aki nem adja fel - Renner Erikával az áldozatokról és az igazságszolgáltatásról

“Amikor áldozattá válsz, az az érzés nem válogat.” Renner Erikát 2013 márciusában megtámadta, elkábította és maró lúggal leöntötte exbarátja, a médiában azóta “lúgos orvos”-nak is keresztelt Bene Krisztián. A beszélgetésben szóba került az őt ért támadás, részletesen beszélünk a fizikai és lelki felépülésről, az intézményi abúzusról, amit tapasztalt, illetve szóba kerül az öngyilkosság is. Ha ezen témák bármelyike érzékenyen érintene, inkább térj vissza az epizódra más hangulatban, vagy hallgasd meg egy másik epizódunkat. Fontosnak tartottuk arról is beszélgetni, Erika milyen pozitív változást lát az emberek mentalitásában az áldozathibáztatás kapcsán, a nyilvánosság előnyéről és az Erikáról szóló könyvről is, ami hamarosan napvilágot láthat. Az epizódban sem a támadásról, sem az azt követő jogi folyamatokról nem fogunk részletesen beszélni, hiszen ezekről rendszeresen lehetett olvasn…

Fiatal felnőttek a közösségi medián - TikTok pszichológiáról és mentális egészségről Fuller Biankával

Mik azok a problémák, amik kifejezetten a mostani 20-30 éves korosztályt érintik? Mi különleges bennü(n)k? Tényleg javíthat a mentális állapotomon, ha kikövetem az összes nálam gazdagabb embert Instagramon? Mi mindenre kellene kiterjednie a tudatos közösségi média használatunknak és mik azok a hibák, amiket a leggyakrabban elkövetünk - akár tartalomgyártói, akár felhasználói oldalról? Mikortól számít egészségtelennek a social media használatunk és milyen faktorok alakíthatnak ki függőséget? Lehetnek a social media pozitív üzenetei romboló hatásúak? Melyik nem szenved ettől jobban?

Élet a rózsaszín hónapon túl - Mindent a mellrákról Bajkó Barbival

“Szerinted én örökre benne akarok maradni a "rákos lány2 szerepében?” kérdezte Bajkó Barbi egyszer az egyik követőjét. Barbi @elet_dio_utan néven mesél Dióról, egy rosszindulatú daganatról, annak lelki és testi hatásairól, a nehézségekről és persze arról, hogy mi történik a gyógyulás után. 28 éves volt, amikor mellrákot diagnoszizáltak nála, bevonzott 30 ezer követőt, a pandémia alatt kapott kezeléseket, két sugárterápia között házasodott, most a gyerekvállalást tűzte ki célnak - mindezekről, a rákos lány szerepéről, Instagram szponzorációról és sok másról is mesél ebben az epizódban Miért nem halljuk elég gyakran a rákból felgyógyult emberek hangját? Mit tanult Barbi Diótól? Lelkileg mi volt a legnehezebb a gyógyulás folyamán? Milyen támogató csoportok vannak itthon? Mit lehet, és mit nem lehet elérni pozitív mentalitással? Milyen gyakran kell önvizsgálatot végezni? Van értelme a rózsaszín hónapn…

Színpadon és azon túl - Táncról, testképről, mentális egészségről Jurák Bettinával

Hogyan tartja karban a mentális egészségét egy táncművész, akitől egyszerre elvárás a művészi kreativitás és a sportolókéhoz hasonló életvitel? A “táncművész” alakjához társadalmilag nagyon sok sztereotípia tartozik: ilyenek például a túlfűtött szexualitás, a “könnyűvérűség” vagy az étkezési- és testképzavarok, amivel a mainstream média, a sorozatok és filmek gyakran kapcsolják össze a táncot. Miért alakultak ki ezek, és mit tehet ellene a művész és a közege? Milyen testképeket fetisizál a táncművészet és mennyire van tere a különlegességnek, a “másságnak”?

Viselhető technológiáról és menstruációról az Artemis okos-ruha ötletgazdáival

Hogyan tud egy ruhadarabban találkozni a dizájn, a formatervezés, az orvostudomány és az okos technológia avagy smarttech? Hogyan lehet ezt felhasználni például olyan célokra, mint a menstruációs szegénység csökkentése? Milyen kihívásokat, felelősséget hordoz magában egy ilyen ruhadarab megalkotása? Miért fontos az, hogy a nők is részt vegyenek az okos ruhadarabok, egészségügyi eszközök fejlesztésében - avagy miért van létjogosultsága a femtech-nek? És egyáltalán, mi az a femtech? Ebben az epizódban Kormos Zsófi és Pelczer Dóra, az Artemis okos-ruha ötletgazdái többek között ezekre a kérdésekre adtak választ.

Tetoválásokról és tetoválókról Papp “Virágéknál” Virággal

Gondolkoztál már azon, hogy mennyi jelentése lehet egy tetoválásnak? Lehet lázadás a nemi szerepek, az elvárások ellen. Lehet valahova tartozás jelzése, de történelmileg a valahova nem-tartozás jele is. Lehet az önszeretet egy tünete, társadalmi elvárásoknak való behódolás, divat, személyes emlék vagy mögöttes értelem nélkül “csak úgy” ábra. Mi ezeket a jelentéseket beszéljük át Papp Virág tetoválóművésszel, akit a legtöbben Virágéknál néven ismerhettek. Emellett szóba kerül a handpoke módszer, a szexizmus, az egyediség, az, hogy mi tesz ma egy tetoválót népszerűvé és persze az is, hogy Virág hogyan dolgozik.

A nagy szőr-kérdés - Simon Zsuzsanna képzőművésszel

Mióta kezeljük a női szőrt tabuként, és miért a szőrtelenséget azonosítjuk az ápoltsággal, egészségességgel? Hogyan segíthetnének megfordítani ezt a tendenciát a szőrös nők, a szőr láthatósága a divatban, reklámokban? Feminista ügy egyáltalán a szőr-kérdés? Te hogyan állsz a szőrödhöz - és mennyiben befolyásolják ezt a társadalmi elvárások? A női szőrről, annak társadalmi kontextusairól és egy kis szőr-történelem Simon Zsuzsanna képzőművésszel, aki Ugly or Beauty fotósorozatában játékosan, romanticizálva, trendi köntösbe bújtatva mutatja be a női szőrt, a Várószoba – női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján projektben pedig a túlzott szőrnövekedés kulturális vonatkozásaival foglalkozik.

Meztelenség, mint a legtermészetesebb állapot Fejér Bernadette fotóssal

Milyen előnyei és hátrányai vannak annak, hogy a fotóművészet kikerült a digitális térbe, különösen az Instagramra? Mik a fotózás nagy dilemmái? És miben más, ha nő fotóz nőket? Hol, miben különül el a pornográfia és a művészi meztelenség? Hogyan lehetne normalizálni, közelebb hozni az emberekhez a meztelenséget? Miért fontos, hogy szeressük a saját meztelenségünket? Hogyan kapcsolódik össze a nőiség és természet fogalma a művészetben és azon túl? Fejér Bernadette képeinek fő témája az ember, azon belül jelenleg a nőiség, a természet és a kettő viszonya érdekli leginkább. Képein a meztelenség nem a fókuszpont, csupán egy kísérleti eszköz a fotón szereplő alany, a művész és a befogadó számára. Ebben a Vénusz Projekt epizódban ő segít nekünk megválaszolni a fenti kérdéseket.

"Egy egész országnak kéne, hogy mellettünk álljon" - Élsportról, mentális egészségről és testképről Késely Ajna úszóval

A 2020-as (2021-es) Tokiói Olimpián nagy hangsúlyt kapott a médiában a mentális egészség témaköre: gondolunk itt Simone Biles visszalépésére, vagy a Hosszú Katinkát érő abúzusra. Ahogy az élet sok területén egyre többen és többet foglalkozunk ezzel a témával, úgy ágyazódnak be a társadalmi változások a sportba is - lévén, hogy a sport, az élsport, sőt, talán maga a versenyzés is társadalmi konstrukció. Hogyan befolyásolja a személyiséget, a komplexusokat az élsportolói lét és az ezzel járó életmód? Hol lehet közös metszetet találni a nőiség megélése és az élsportolói lét között? Mi a siker ára - avagy mit tesz egy sikeres sportoló a mentális egészségéért, az egészséges ön- és testképért? Ebben a Vénusz Projekt epizódban vendégünk Késely Ajna magyar válogatott úszó volt, akivel olyan kérdéseket boncolgatunk, mint a mentális egészség; a testképzavarok; a nőiség és a sport kapcsolata vagy a ho…

"Úgy látom a jelent, mint egy talajt, amiből kinő a jövő" - Markó "Tarotkollektíva" Barbival

Az utóbbi pár évben újra szárnyra kapott a “tarot-őrület”, amit egyébként tévesen azonosítunk ősi módszerekkel vagy a keleti kultúrákkal. Mit kell tudni róla, honnan ered, mire használták? A tudományos megközelítés mindenképpen felülírja az intuitív, nem bizonyításra épülő ősi megközelítéseket, vagy létezhet a kettő egymás mellett és együtt? Mi lehet az oka annak, hogy napjainkban a misztikus dolgok iránti érdeklődést inkább “női” attribútumnak gondoljuk, míg az európai kultúrában ismert korai spirituális szövegek jellemzően férfiaktól származnak?

Ökofeminizmus: virágok a hajban vagy társadalmi kritika Margit Annával

Mi az az ökofeminizmus? Mi köze a feminizmusnak a vegánsághoz, környezetvédelemhez, fenntarthatósághoz? Miért fontos és jó elkülöníteni a feminizmustól, felcímkézni? Margit Anna pár éve költözött haza Magyarországra, ahol szinte azonnal belefogott saját vállalkozásai kiépítésébe: vegán ételeket főz házhozszállítással, hulladékmentesen, amelyhez az alapanyagok egy részét saját maga termeli meg a Szeszgyár ökofeminista közösségi farmon, egy általa rendbe hozott kertben Budapest 8. kerületében, gyakorlatilag a város közepén. Emellett elkötelezett ökofeminista: fesztivált szervez, workshopokat tart, fontos ügyek mellett áll ki. Ebben az epizódban arról beszélgettünk, hogyan illeti kritikával a feminista mozgalmakat az ökofeminizmus, mennyiben ismeri fel a média a mikroközösségek igényeit, és hol hozható párhuzamba egymással a feminizmus és a természet.

"Üss vagy fuss" - te melyik vagy? Jógáról, mindfulnessről és a jó életről Ortutay-Kovács Eszterrel

Annyira sok helyről ömlik az emberre a jóga és a meditáció fontossága, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, mennyi fajtája létezik ezeknek. Ráadásul könnyű beleszaladni olyanba, aki nem készít fel megfelelően, így sokszor, sokak számára mindkettő sikertelenség érzésével párosul. De mit jelent egyáltalán a meditáció, a meditatív állapot? Lehet a detox is káros? Tényleg egy tőről fakad a toxikus produktivitás és a végsőkig halogatás? Mik a “jó élet” komponensei és hol kapcsolódnak össze ezek a kulturális és társadalmi elvárásokkal?

Egy nyári testpozitív epizód Bartos Anita Nituval

Body shaming, fat shaming, skinny shaming, model shaming. Mit jelentenek ezek a kifejezések? Mit árul el rólad az ételhez való viszonyod? Lehet a body positivity toxikus? Miért lett a testképzavar gyakorlatilag népbetegség? Milyen külső- és belső faktorok lehetnek a hátterében és miben segíthet egy szakember?

“Itt vagyunk, együtt vagyunk, fontosak vagyunk” - Dudits Lucával, a Háttér Társaság ügyvivőjével

Mit jelentenek a színek a Pride zászlón? Miért fontos az, hogy a többségi társadalom tanuljon az LGBTQI történelemről? Tényleg "minden joga megvan a homoszexuálisoknak"? És miben éri őket leggyakrabban jogsérelem, amikor épp mégsem? Mi a jelentősége az azonos nemű párokat bemutató reklámoknak? Mi az a pink-washing és miért problematikus? Diszkriminálhat szexualitás alapján Novák Katalin? És mit tehetünk magánszemélyként, szervezetként a Pride hónapban és azon kívül?

A gyerekek kiszolgáltatottsága az egész társadalom problémája - Kiss Dórával gyermekházasságról, gyerekek sz*xuális kizsákmányolásáról

Mit jelent a gyerekek szexuális kizsákmányolása? Kit veszélyeztet az emberkereskedelem a 21. századi Magyarországon? Miért 16 év a házasság alsó korhatára és miért emelnék meg szakemberek? Miért használjuk még mindig a(z amúgy helytelen) gyermekpornográfia kifejezést? Mi veszélyezteti a gyereket az interneten, és mit tehet a szülő, a hatóság, egy alapítvány? Mit posztoljunk szülőként, nőként, vagy fiatalként az interneten?

A szabadságod elvehetik, de az emberi jogaidat nem - A fogvatartottak jogairól Szegő Dórával

Te mennyit tudsz a börtönök működéséről? Tudod, miben különbözik egymástól egy férfi és egy női börtön? Vannak esetleg olyan bűncselekmények, amik nők körében klasszikusan gyakoribbak? Miben különbözik a férfi, illetve női fogvatartottak percepciója - vagy a szabadult fogvatartottak jövőképe? Miért fontos a társadalom számára az, hogy ne feledkezzünk el a börtönben, elzártan élőkről sem, és mennyiben igazak a klasszikus női börtön-mítoszok? Ebben az epizódban Szegő Dóra szociológus, a Helsinki Bizottság és a FECSKE (Fogvatartottakért és Családjaikért Egyesület) munkatársa segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Amikor menekültekről beszélünk, emberekről beszélünk - Major Magdával a hazai menekülthelyzetről

2015-ben nagy hangsúlyt kaptak a médiában a Keleti Pályaudvar mellett táborozó menedékkérő emberek, illetve a magyar-szerb határon felállított ideiglenes tranzitzónák - általában a Helsinki Bizottság említésével. Hol vannak ma menedékkérők és menekültek Magyarországon? Miért fontos még mindig ez a téma, ha menekült státuszt kérő emberek már alig érkeznek az országba? Avagy mennyiben lehet az egész magyar társadalom emberi jogainak a jövője az, ami az utóbbi évtizedben itthon a menekültekkel történt? Major Magda (Helsinki Bizottság) segítségével a menekültkérdésről és a hazai menekülthelyzetről beszélgettünk.

Az életünk szerves része - nők a kémiában Szujó Nórával, a Phi Cosmetics termékfejlesztőjével

Miért alulreprezentáltak a nők a STEM (tudományos, technológiai, mérnöktudományi és matematikai) szakmákban? Segítenek a nők által elért tudományos sikerek ennek előremozdításában? Miért fontos a holisztikus nézet a kémiában? Kinek higgyünk, ha a bőrünkről van szó? Miből áll egy kozmetikai termék fejlesztése, és tényleg igaz, hogy amit megeszünk, azt a bőrünkre is kenhetjük? Ebben a Vénusz Projekt epizódban kivételesen jól működött a kémia (ba dumm tss), ilyen és hasonló kérdéseket boncolgattunk Szujó Nórával, aki pályafutását biomérnökként kezdte, ma pedig a Phi Cosmetics termékfejlesztőjeként készít természetes alapú kozmetikumokat.

Senki sem születik tudatos influenszernek! - Wertán Sárával a szélsőségektől mentes fenntarthatóságról

Wertán Sára tudatos influenszer: @aboutahome néven otthoni praktikákról, környezetvédelemről és bevált termékekről, @beszelgessjol néven pedig kommunikációs fejlesztésről posztol. A Vénusz Projekt legújabb epizódjában a két Instagram fiókról, a véletlen követőtáborról és az influenszerek közötti barátságról is beszélt.

A közösség(i média) erejével - a KIKAPCS. Alapítvány vezetőivel

A KIKAPCS. egy egyetemi feladatból nőtte ki magát alapítvánnyá, amely sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családoknak nyújt lehetőséget egy közösségbe való tartozásra és kikapcsolódásra. Már több mint ötven családnak biztosítanak terápiás fejlesztéssel egybekötött nyaralásokat, jövőre pedig 100-ra tervezik bővíteni a keretet. A lányok számos díjat nyertek már, valamint tavaly felkerültek a Forbes “30 sikeres magyar 30 alatt” listájára is. Ebben a Vénusz Projekt epizódban az alapítók, Viki és Luca mesélnek a Kikapcsról, a módszereikről, vállalkozásról és még sok minden másról.

Menstruációs szegénység és fehér felsőbbrendűség - SzSzA 84 x Vénusz Projekt

Képzeld el, milyen lenne, ha egy évben 84 napra kiesnél az iskolából vagy a munkádból. A szub-szaharai Afrikában élő kamaszlányok és nők számára ez a valóság: ebben a térségben átlagosan ennyi napot kell az iskolából és a munkahelyről távol maradniuk a nőknek a menstruációs szegénység, a tabuk és tévhitekből eredő „period shaming” miatt. A Szívemben Született Afrika 84 programot Könczöl Zsófia álmodta meg a Budapest-Uganda tengelyen, olyan problémákra koncentrálva, mint a menstruációs szegénység, a gyermekházasság vagy az oktatás hiánya. Mi az a menstruációs szegénység, és hogyan kapcsolódnak össze a fent említett témák? Milyen a nők élete a szub-szaharában? Miért pont Afrika - és hogyan kerülhető ki a “white saviourism” avagy “fehér megmentő” szindróma? Ebből az epizódból mindez kiderül!

Self Love Club - Kollár Annával az önszeretetről

Az elmúlt pár évben a szókészletünk egyik alapeleme lett a “coach” szó, nagyjából mindannyiunk ismeretségi körébe jut minimum egy ilyen. De mit is csinál pontosan egy coach? Miért lett ilyen trendi a coaching? Mi tartozik a coaching hatáskörébe, és miért nagyon fontos, hogy ne keverjük össze a pszichológiával? Kollár Anna sok éve foglalkozik coach-ként az önszeretet témakörével, nemrég egy könyve is megjelent Modern Istennők Kőzikönyve címmel, ami rezonál az általa alapított és vezetett Instagram-közösségre is. Milyen az, aki szereti magát? Létezik olyan út, ami mindenkinek működik? Van-e olyan tényező, ami a nők coachingjában sajátos? És mit gondol Anna a meditációról? Hallgasd meg az epizódot, és kiderül! Kövesd Annát a közösségi médián @kollarannacoach néven vagy keresd fel honlapját: https://kollarannacoach.hu/

Virtuális iszapbirkózás avagy a nagy Miafemme és Vénusz vita

Morvai Antoniával és Wilson Lucával, a Miafemme podcast háziasszonyaival a nők közötti versengésről, irigységről, negatív kritikáról, karosszék-feminizmusról, metszetekről, aktivizmusról és persze a podcastekről beszélgettünk.

A fehér bot mögött meglátni az embert - Látássérült nőkről Lendvai Lillával

A fogyatékossággal élő nőkre a többségi társadalom dupla nyomást helyez: egyszerre szembesülnek a nők felé irányuló klasszikus elvárásokkal és társadalmi nyomással, valamint a fogyatékossággal élőkkel szembeni sztereotípiákkal. Egyszerre várják el tőlük, hogy helytálljanak nőként és dolgozó emberként, a gyermekvállalásról nem is beszélve - a másik oldalon viszont a többségi társadalom sokszor inkompetensnek és nőietlennek tartja őket. A fogyatékossággal élők bizonyos kutatások szerint 4-szer olyan gyakran lesznek szexuális visszaélés, kényszerítés áldozatai, mint nem fogyatékossággal élő társaik. Lehet, hogy a fogyatékosság valójában csak egy társadalmi konstrukció? Miért félünk tőle mégis? Hogy viszonyul a többségi társadalom a fogyatékossággal élő nőkhöz, anyákhoz? Milyen az ideális nő és az ideális anya? És mit tegyünk, hogy ne termeljük újra a sztereotípiát? Lendvai Lilla a látássérü…

#freeSZFE - A mozgalomról Bánföldi Rebekával és Zétényi Linával

A #freeSZFE mozgalom bőven nem csak az egyetemről szól: nagyon sok fontos, univerzális mondanivalóval szolgál bátorságról, emberségről, demokráciáról, a jogaink érvényesítéséről és az igazunk melletti kiállásról. Milyen a mozgalom “belülről”? Kikhez szól - és kikhez sikerült eljuttatni a kezdeményezés hírét? Sikerült túllépni a #freeSZFE-nek a saját közegén? És mi a folytatás? Ebben az epizódban két SZFE-s diákkal, Zétényi Linával és Bánföldi Rebekával beszélgettünk, akik maguk is aktívan részt vettek a mozgalomban.

Olvasás, mint terápia Jakobovits Kittivel

Mit árul el az olvasóról a könyv, ami éppen a kezében van? Hogyan elemezheti páciensét a pszichológus szövegek segítségével? Miért olvasunk Agatha Christie könyveket a pandémiában? És persze: mi az az irodalomterápia? Jakobovits Kitti @olvasopszichologus irodalomterapeutával beszélgettünk az olvasás és az írás folyamatáról, a biblioterápia tudományáról, hasznáról és relevanciájáról, kedvenc könyveinkről és arról, hogy milyen szerepet játszik az életünkben és a terápiában a közösségi média és a koronavírus (mert ezeket a témákat idén sem lehet kihagyni).

A szólásszabadság nem egyenlő a gyűlöletbeszéddel - Rasszizmusról Sheima Alnour-ral

Hogyan érhető tetten Magyarországon a rasszizmus - akar egyéni, akár intézményes szinteken? És mit tehetünk kiváltságos helyzetű fehérként? Mi a colorism, mi a white fragility? Valóban minden feketének dolga, hogy a rasszizmusról oktasson minket? Több lehetősége van Európában egy színesbőrű modellnek - vagy épp ellenkezőleg? Sheima Alnour-ral többek között a rasszizmusról, kultúrturizmusról, fehér privilégiumokról és önreflexióról beszéltünk. Illetve szóba került a Szeretest Instagram oldal is, ahol Sheima a történetéről és az őt ért atrocitásokról is írt.

A tudatos menstruációról - Szőllősi "Ciklusmesék" Nórival

Miért fontos a ciklusunk megismerése? Hogy lesz valakiből menstruációs-influenszer és mit csinál egy ciklus-coach? Jogosan kérhetnének szabadnapot a nők havi vérzés idején? Mennyiben változott a vér megítélése az utóbbi évezredekben? Hogyan igazíthatjuk az életünket a ciklusunkhoz? És miért fontos az, hogy a férfiakat is bevonjuk ebbe? Rendszerszintű vagy egyéni probléma vajon, hogy sokan nem ismerik eléggé a saját testük működését - és nem ismerik fel a fontosságát annak, hogy ismerjék? Többek között ezek a kérdéseket is vitattuk meg Szőllősi Nórival, akit sokan Ciklusmesék néven ismernek az Instagram-ról. Kövessétek itt: https://www.instagram.com/ciklusmesek/?hl=hu

Engem, ami igazán érdekelt, hogy mi van utána - Halász Ritával a Mély levegő-ről

Párkapcsolati- és magánéleti válság, családon belüli erőszak, drogok, dilemmák, szembesülések, újrakezdések - ezeket a témákat tárja fel Halász Rita első regényében, az idén ősszel megjelent Mély levegő-ben, mindezt tűpontos ábrázolással, kíméletlen őszinteséggel, iróniával és humorral. Mik egy elsőkötetes író módszerei, élményei, tapasztalatai - pandémián innen és túl? Mi kell ahhoz, hogy hitelesen tudjunk megformálni egy karaktert? Mennyire azonosítható a szerző a karaktereivel? És honnan jön az egész regényt átható víz szimbólum? Keresd a Mély levegő című könyvet a boltokban és online: https://jelenkor.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/mely-levego/ Az epizódot a Jelenkor Kiadó támogatta.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! - Sipos Melindával a fenntarthatóságról

"Minden, ami ideiglenes, az valójában nem fenntartható" - magyarra fordítva valahogy így hangzik David Attenborough egyik markáns mondata a "Life On Our Planet"-ben. Az epizódban Sipos Melindával, az egyik első hazai csomagolásmentes bolt, a Ligeti bolt alapítójával beszélgettünk nem csupán a fenntartható és környezettudatos életmód alapvető kérdéseiről, problematikáiról és nehézségeiről (ahol egyébként egyúttal megosztunk pár jó lifehacket is). Hanem arról is, hogy Melinda milyen üzleti és emberi nehézségekkel néz szembe két csomagolásmentes bolt üzletvezetőjeként, valamint milyen tendenciákat lát a társadalomban a környezettudatossá-válás terén.

Etikus, feminista és bűnmentes pornó Mérő Verával

Létezik etikus pornó? Mi a probléma az ingyenes felnőttfilmekkel, és miért nem értünk egyet a feminista diskurzussal? Mit tehetünk a pornósok védtelensége ellen? Jól tesszük, ha stigmatizáljuk a pornográf tartalmak fogyasztását és készítését? Mi a probléma a szexuális oktatásban? És mi köze van ennek ez egésznek a közösségi médiához és az influenszer-kultúrához? Mérő Verával, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldal kezelőjével, a Pornográcia című könyv szerzőjével és en block csodás nővel beszéltünk a pornóról fogyasztói szemmel, feminista és etikai oldalról, nőként és társadalmilag érzékeny emberként. Minden, amit az epizódban ajánlottunk: Brown Girls Do It Too podcast: _https://www.bbc.co.uk/programmes/p08k5cp0/episodes/downloads_ Erica Lust feminista felnőttfilm rendező a Millenial Love podcast szereplőjeként: _https://open.spotify.com/episode/62XSR4ehKLfV8AE2zi0B7O?si=k0C17Rw5TROylv642j-xmg_ The Guilty Fe…

Művészetet mindenkinek az AZVLM tagjaival

Az AZVLM művészeti kollektíva, avagy Mohácsi Luca, Jezerszky Viki, Makay Anna és Gyarmati Zea hosszú ideje színesíti a budapesti kulturális életet, és a hazai fesztiválokon is találkozhattál már a nevükkel. Legújabb projektjük célja az innovatív digitális művészeti és oktatási formák bemutatása, amelynek keretében a BAGázs Közhasznú Egyesülettel együttműködésben zenekészítő workshopokat tartanak hátrányos körülmények közt élő gyerekeknek, valamint egy néptánctanulást népszerűsítő szoftveren is dolgoznak a XorXor fejlesztőcsapatával. A Vénusz Projekt legújabb epizódjában velük beszélgettünk a projektről, az AZVLM-ről, szociális felelősségvállalásról, a tradíciók és hagyományok szerepéről, a női közösségek erejéről, vagy arról, hogy milyen jövője van a közösségi finanszírozású projekteknek Magyarországon. Támogasd az AZVML művészeti projektjét: https://fundrazr.com/azvlm_digitalarts?ref=ab…

Történelem és testideál - Czingel Szilviával

A Vénusz Projekt legújabb epizódjában Czingel Szilvia néprajzkutató, kultúrantropológus volt a vendégünk, akinek nemrég megjelent, A női test alakváltozatai 1880—1945 című könyve azt vizsgálja, hogyan hatottak a társadalmi is kulturális változások a női testkultúrára, a testideálra, milyen változások történtek az évek alatt (például a fehérneműforradalom és a biciklizés), milyen folyamatok hatottak a szépségiparra, és hogyan jöttek létre azok az elvárások és ítéletek, amelyek a mai napig meghatározzák a női testhez való viszonyt. Az epizód a Jaffa Könyvkiadó támogatásával valósult meg. Keresd a könyvet a boltokban vagy online: https://www.libri.hu/konyv/czingel_szilvia.a-noi-test-alakvaltozatai-1880-1945.html

Generációs traumák, családi örökségek - Kiss Nikoletta : "Régmúlt napok fénye"

Kiss Nikoletta könyve, a Régmúlt napok fénye két idősíkon játszódik. 1949-ben az egyik főszereplő, Bárdossy Rebeka ígéretes fiatal színésznő, akinek nemesi származása a karrierje útjába áll. A forradalom után emigrál az országból. 2017-ben unokája, Anna, a sikeres berlini galériatulajdonos tulajdonába kerül egy Rebekát ábrázoló portré. A könyvben a két nő visszatér Budapestre: Anna hogy felkutassa a kép történetét és a család múltját. Rebeka pedig hogy visszaemlékezzen fiatalkorára: megismerjük a csinos színésznő hódolóit, betekintést nyerünk egy vidékre telepített család nyomorúságába és a 60-as évek művészeti életébe. A portré és Rebeka története is szorosan összekapcsolódik a 20. század magyar történelmével és művészetörténelmével. Kiss Nikolettával a könyv kapcsán intergenerációs traumákról, történelmi és szerelmes regényekről, női és férfi irodalomról, magyarságról és némets…

Több ****** poént a nőknek! Benedek Ágotával a Rumbarumbammról

„Vigyázat, ez egy szexi, explicit epizód” - Benedek Ágota szavaival élve. A Rumbarumbamm blog és könyv szerzőjével a karantén-produktivitásról, női humorról, emésztésről, tabutémákról és a határok feszegetéséről beszélgettünk. A Rumbarumbamm, Ágota első könyve, amit egy, a karantén alatt írt blogból készült, október hatodikán jelenik meg, a Libri gondozásában. A könyv egyszerűen zseniálisan vicces - pont mint az írója. Az epizódot a Libri Kiadó támogatta. Keressétek a Rumbarumbamm - Ez egy kibaszott karanténnaplót a boltokban vagy online: https://www.libri.hu/konyv/benedek_agota.rumbarumbamm.html Lili korábbi cikkét a témában keresd a Vidékicsajok portálon: https://videkicsajok.atlatszo.hu/szabad-e-viccelni-a-nemi-eroszakkal-a-metoo-mozgalom-szerint-egyenesen-kotelezo/

A vidéki élet szépségei - és minden más - Kovács Zsófival

Kovács Zsófi és családja 2008 óta vezeti a Tekeresvölgyi Családi Birtokot Nemesvámoson, ahol nem minősített biogazdálkodás keretében üzemeltetnek sajtmanufaktúrát egész évben. Családi vállalkozás lévén mindenki bőven kiveszi a részét a munkából. Mivel ez a téma számunkra is ismeretlen és csupa meglepetés, Zsófi készségesen megválaszolta minden kérdésünket, és egyúttal segített lerombolni a fejünkben élő romantikus mítoszokat a vidéki birtok életével kapcsolatban. Milyen nőként a mezőgazdaságban dolgozni? Tényleg jót teszünk, ha a “think local” elvet követjük? Honnan ismersz fel egy kamu-manufaktúrát? Mennyiben kínál alternatívát egy családi gazdálkodás a tejipar környezetszennyező hatásaira és sokszor etikailag is megkérdőjelezhető tartási módszereire?

Jó és rossz könyvekről, kultúráról, irodalomról Ott Annával

Mitől jó egy könyv, egyáltalán van jó és rossz könyv? Hogyan helyezkedhet el valaki a kulturális világban? Miért aktuálisak ma is Nádas Péter könyvei? Be kell fejezni egy könyvet, ami nem tetszik? Lehet kedvenc könyvünk? És a legfontosabb: hogyan találjunk időt az olvasásra ebben a rohanó világban? Ilyen fontos kérdésekről beszélgettünk Ott Annával, aki kulturális menedzserként a közösségi médián is népszerűsíti az irodalmat. A nevéhez kötődnek többek között a Hadik kulturális programjai, a Margó Irodalmi Fesztivál és az olvass hashtag, idén pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem diákjai óraadóként is találkozhatnak majd vele.

Szerhasználó nőkről és női szerhasználatról - dr. Kaló Zsuzsa pszichológussal

Az addiktológia tudománya az 1990-es évekig a férfiakra fókuszált, hiszen a statisztikák alapján ők jóval érintettebbnek tűnnek a témában. Ez azonban nem feltétlenül van így: a női szerhasználók között rengeteg a “láthatatlan” szerfüggő, akik a tabuk, a stigmák és az ellátórendszer felkészületlensége miatt nem jutnak megfelelő segítséghez. Pedig a nemi különbségek fontosak a szenvedélybetegségek megértésében és hatékonyabb kezelésében - és ha elsőre nem is gondolnánk, vannak kifejezetten nőspecifikus problémák és következmények is. A Vénusz Projekt legújabb epizódjában dr. Kaló Zsuzsa pszichológus, kutató, egyetemi adjunktus volt a vendégünk, akinek idén jelent meg hiánypótló kutatása a témában “Bevezetés a szerhasználó nők világába” címmel.

„Nem lehetünk mindig a hullám tetején” - Lukoviczki Rékával testi és lelki egyensúlyról

Ebben az epizódban egy nagyon inspiráló és csodálatos nővel, Lukoviczki Rékával beszélgettünk. Réka Robotlány művésznéven írja le tapasztalatait a Lábatlan blogján 2015 óta, 2016-ban volt egy TED beszéde, azóta szerepelt az ELLE, a Runners World és a HVG a Nő magazinok címlapján, 2019-ben pedig a Budapest International Film Festival arca volt. Másfél lábbal futott többek között Vivicittán és Ultrabalatonon, idén átúszta a Balatont, évekig a paralimpiára készült, de nekünk most más célokról és motivációkról beszélt, ahogy a nehézségekről is. Volt szó testképről, sportról, közösségi médiáról, a korlátok felismerésének és elfogadásának nehézségéről és az élet apró szépségeiről is. Kövesd Rékát mindenhol: https://www.robotlany.com https://www.facebook.com/RobotGirlReka/ https://www.instagram.com/robotgirl_reka/

Panka kutyafuttában - Ocztos Panka kutyakiképzővel

Állatokkal hivatásszerűen foglalkozni minden korban misztikumot vonzott maga után. Ocztos Panka mindig is tudta, hogy segítő szakmában szeretne elhelyezkedni, azonban sok évig szüneteltette álmait. Sok különféle iskola, végzettség és diploma után úgy döntött, ösztönös tehetségét az állatokkal való foglalkozásban kutyakiképzőként fogja hasznosítani, ezzel segítve mind az állatokon, mind gazdáikról óriási terheket levéve a mindennapokban. A Vénusz Projekt legújabb epizódjában Ocztos Panka kutyakiképzővel, a Panka Kutyafuttában blog és a Dogventure oldalak szerzőjével beszélgettünk különleges nevelési módszereiről, egy kutyakiképző mindennapjairól és legfontosabb feladatairól, arról, milyen tulajdonságok vagy képességek tesznek valakit jó szakemberré - és hogy tényleg olyan-e a kutya, mint a gazdája. Olvasd el Panka cikkeit a http://dogventure.hu oldalon és Cosmopolitan-on: https://cosmopolitan.hu/panka-kutyafuttaban/…

Vénusz Projekt x Lazy Women 2. rész - Amelyben kivételesen minket kérdeznek

A Vénusz Projekt x Lazy Women együttműködésének 2. részében rendhagyó módon a Lazy Women alapítói, Tóth Bori és Borsi Zsófi kérdeznek minket! Szó lesz a Vénusz Projektről, célokról, felelősségről és arról, hogyan látjuk a hazai feminista közösségeket, irányzatokat, tendenciákat.

Különkiadás: A Drillről, irodalmi karakterekről, gendersemlegességről Fiala Borcsával

Milyen nőnemű karakterekből kéne több az irodalomba? Azonosítható egy író a szereplőivel? Eleget olvasunk nő íróktól? A Vénusz Projekt különkiadásában ilyen és hasonló kérdéseket feszegetünk új könyve kapcsán Fiala Borcsával. Fiala Borcsa - aki nem mellesleg a WMN online magazin főszerkesztője is - új regényében, a Drill-ben kíméletlenül világít rá a kapcsolatok törékenységére, az élet azon apró mozzanataira, amelyek szép lassan beférkőznek a kövek közé és megrepesztik egy házasság szilárdnak hitt falát. Az epizód a Libri támogatásával valósult meg.

Vénusz Projekt x Lazy Women 1. rész - A The Lazy Women alapítóit kérdeztük

Hogyan kapcsolódik össze a lustaság és a feminizmus? A The Lazy Women nevű blog és közösség alapítói, Tóth Bori és Borsi Zsófi meglátásai, tapasztalatai szerint a nőktől hagyományosan több önfeláldozást és nagyobb tűrőképességet várunk el, ha munkáról van szó. A Vénusz Projekt és a The Lazy Women együttműködésének 1. részében a feminizmus hazai tendenciáiról, a láthatatlan munkákról, női közösségekről és a Lazy Womenről beszélgettünk.

A szerencse egy hozzáállás - a Briefly alapítóival

A Briefly két alapítójával nem csak a startup fogalmát tisztáztuk, de beszéltünk a siker titkáról is, vagyis azokról a tulajdonságokról, amik sikeressé tehetik az ember projektjét, az imposztor szindrómáról, és arról, hogy hogyan lehet leküzdeni azt, az üzleti világról és az innovációkról, az üvegplafonról, a főnöknőkről és a női díjakról is. Tassonyi Csenge és Bittera Réka 2019-ben alapították a Briefly-t, ahol cégeket kötnek össze reklámipari szabadúszó csapatokkal. Igazán példamutató nők, akiket érdemes meghallgatni!

Test, tabuk és betegség - Szentesi Évával a legújabb könyvéről

Szentesi Éva nagyon inspiráló és egyben nagyon szókimondó nő - a legújabb epizódunkban tabuk nélkül, őszintén beszélgettünk vele a betegség ki nem mondott velejáróiról, a nőiességre gyakorolt hatásáról, az elfogadásról és a gyógyulásról, arról, hogy miért volt nagyon nehéz megírni a legújabb könyvét, és hogy miért írta meg mégis. A legfontosabbat utoljára hagytam az író rákos betegségének krónikája és a gyógyulás története, ezzel együtt kisokos a HPV-ről, a méhnyakrákról illetve a tesztelés fontosságáról. A könyv idén júniusban, a Libri kiadónál jelent meg. Az epizód a Libri támogatásával készült.

Nem vér szerinti, de saját gyerekek - Az örökbefogadásról Mártonffy Zsuzsával

Nemrég jelent meg Mártonffy Zsuzsa örökbefogadásról szóló könyve ‘Akiknek két anyja van’ címmel, emellett az Örökbe.hu bloggereként is ismerhetitek a nevét. A Vénusz Projekt legújabb adásában vele beszélgettünk személyes történetéről, az örökbefogadás szubjektív- és rendszerbeli nehézségeiről és szépségeiről, a könyvről, a blogról. Az adás a Bookline támogatásával valósult meg, ahol már kapható is Zsuzsa könyve.

Instant irodalom a POKET kommunikációs vezetőjével, Horváth Pannával

Honnan tudod, hogy egy vers jó? Hány nő van a férfi írók mögött? Menő mostanság kortárs irodalmat olvasni? És mi a helyzet a női irodalommal? Ilyen, és hasonló kérdéseket tettünk fel Horváth Pannának, a POKET kommunikációs igazgatójának. A második évad utolsó részében művészetről, versekről, válságról, írói vénáról, karanténszokásokról és kötelező olvasmányokról beszélgettünk.

Színház, filmek és felnőtt mesék Balsai Mónival

Balsai Móni neve, arca és hangja ismerős lehet a Társas játék, az Alvilág vagy a Terápia című sorozatokból, a Liza, a rókatündér vagy az X, a rendszerből törölve című filmből, esetleg a színházi alakításai miatt. A Jászai Mari-díjas színésznővel többek között a színpadról és a filmvászonról, a szakmán belüli női-férfi erőviszonyokról, a mesékről, kikapcsolódásról és a vírus okozta helyzetről beszéltünk.

A zongoratanárnő sztereotípia - Schoblocher Barbival a zeneipari üvegplafonról

A nemek közti egyenlőség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. De tényleg kevesebb a nő a zeneiparban - vagy csak kevésbé láthatóak? Mi a helyzet a zongoratanárnő sztereotípiával? Létezik zeneipari üvegplafon? Mi a legnehezebb a “zenész létben”? Schoblocher Barbival, a Blahalouisiana zenekar frontemberével beszélgettünk a Vénusz Projekt legújabb adásában. Fent vagyunk a Patreonon! Támogasd a Vénusz Projektet, és megjutalmazunk heti egy mini-epizóddal és korai epizód-eléréssel. Részletekért látogasd meg a patreon.com/venuszprojekt oldalt!

Akik minket inspirálnak - Anyák napi különkiadás

Ha kíváncsi vagy, miből lett a cserebogár, hallgasd meg a Vénusz Projekt anyák napi bónusz epizódját! A jeles nap alkalmából saját anyukáinkat kérdeztük a nőiségről, karrierről és gyerekvállalásról, üvegplafonról és nevelési elvekről.

Nők a programozásban Dr. Breuer Anitával

Nemi identitásunk része a technikához való viszonyunk, amelyre a születésünktől fogva sztereotípiák szerint nevel a környezetünk. De valóban igaz, hogy “a lányok rosszabbak a programozásban”? És mi a helyzet az úgynevett “confidence gap”-pel? Milyen okai lehetnek, hogy a nők jellemzően alulreprezentáltak az informatikai szakterületeken? A számítógépek hőskorában ugyanis ez nagyon nem így volt, sőt: az első programozók nők voltak, a PC megjelenésével azonban átalakult az informatika hierarchiája is. Karanténból jelentkezik a Vénusz Projekt legújabb epizódja, amelynek vendége Breuer Anita, a Logiscool programozóiskola alapítója volt, akit ezek mellett a távoktatás nehézségeiről és lehetőségeiről és a vezetőség nagy kérdéseiről faggattunk.

Női hajó a láthatáron! - Élsport, női kvóták és vitorlázás Érdi Márival

Női kvóta a sportban. Szükséges? És mi a helyzet a nemek különválasztásával? Hogyan tekintenek a sportoló(nő)k a testükre? Vannak testképzavaraik? A vitorlázás sok faktor miatt sajátos sport, nálunk most elsősorban azért került terítékre, mert - amellett, hogy Lili is sokáig versenyvitorlázott - itt is van női kvóta, amiről a sportolók körében is megoszlanak a vélemények. Valamint a sportágat űzők teljesítménye olyan faktoroktól függ, ami miatt főleg érdekes kérdés, hogy megéri-e a nemeket szétválasztani. A Vénusz Projekt legújabb részében Érdi Mári vitorlázóval beszélgettünk, aki ugyan még csak 22 éves, de már zsinórban 7-szer lett az „Év magyar vitorlázója”, megjárta a riói olimpiát, most a tokióira készül, több magyar-, világ- és egy Európa-bajnoki címet is magáénak tudhat.

A menstruáció szegénység? - a NEM tagjaival

Te tudod, hogy mit jelent pontosan a menstruációs szegénység? Hogy kiket érint, miben mutatkozik meg, miért problémás rövid- és hosszútávon? Hogy miért nem lehet ezt a globális problémát mosibetétekkel és kelyhekkel megoldani? Hogy mit tehetsz te, hogy mit tehetenek a szervezetek, a cégek vagy akár a kormány? Ha ötleted nincs, semmi baj, most elmagyarázzuk. De ha tudod, az sem probléma (sőt!), hiszen ezen felül sok fontos téma kerül szóba: például a magyar feminizmus, a menstruációt övező tabu, a média káros hatása és a Nők Egymásért Mozgalom munkássága. A Nők Egymásért Mozgalom képviseletében két NEM tag, Móczár Maja és Phillips Nesi beszélgettek velünk többek között ezekről a témákról.

Különkiadás - Endo mi?! - Az endometriózisról Anda Orsival

Épp fél éve, hogy elkezdtük a Vénusz Projektet, és még egyetlen egyszer sem beszélgettünk semmilyen női nemi szervvel kapcsolatos dologról - eddig. Statisztikák szerint minden 10. nőt érint az endometriózis nevű betegség, ennek ellenére a diagnosztizált esetek 60%-a a diagnózis felállításáig nem is hallott erről a problémáról. A fájdalmas menstruáció márpedig nem törvényszerű, sőt, akár komoly gondot is jelezhet. Anda Orsi maga is endometriózisban szenved - egyébként ennek a kifejezésnek a helytállóságáról is szót ejtünk -, az Endometriózis Hónap kapcsán pedig a Vénusz Projekt különkiadásának vendégeként mesélt nekünk az endometriózisról és a saját “endo-történetéről".

Lassú divat, lassú élet? - A slow fashionről Mengyán Eszterrel

Melyik boltban vegyünk ruhákat, ha tényleg törődünk a bolygóval? Jobb a vintage, mint a magyar tervezői termék, esetleg a second hand a menő? Örülünk annak, hogy angol tervezők Berettyóújfalun fillérekért varratják a luxustermékeiket? Kiben bízhatunk, ha egy ruhadarab anyagáról, a gyártás körülményeiről szeretnénk tájékozódni? Laikusként mi nem tudnánk biztosan megválaszolni ezeket a kérdéseket, de ebben az epizódban segítségünkre siet valaki, aki már évek óta ezekről a kérdésekről (is) ír, posztol, beszél. Mengyán Eszterrel, a Holy Duck bloggerével környezettudatos öltözködésről, káros szokásokról, gyári munkásokról és társadalmi változásról, színtanácsadásról, ruhacserékről, greenwashing-ról, vegánságról, kapszulagardróbról, bambuszpoharakról és fast fashionről beszélgettünk.

Láthatatlan kezek

A Láthatatlanok című film egy női nappali melegedő hétköznapi küzdelmeit mutatja be, érzékenyen, szépen, a lehetőségekhez mérten vidáman - és mégis hitelesen. Képet kapunk arról, mi mindenre képesek a szociális munkások azért, hogy a láthatatlanokat láthatóvá tegyék, és mi kell ahhoz, hogy egy hajléktalan ember újra teljes értékű embernek és nőnek érezhesse magát. Kiből válhat hajléktalan? Tényleg “mindenki a maga szerencséjének kovácsa”? Rengeteget dobálózunk a mélyszegénység szóval, de biztosan tudjuk, mit jelent pontosan ez a fogalom? Nők vagy férfiak lesznek nagyobb arányban hajléktalanok? Milyen specifikus problémákkal küzd egy hajléktalan nő? A film kapcsán ilyen és hasonló kérdéseket feszegettünk Romsits Antával, aki több, mint húsz éve dolgozik (és vezet) rehabilitációs projekteken mélyszegénységben élőkkel, emellett - ahogy ő mondja - “bé oldala” az Ozora Fesztivál szervezése is. A Lát…

Játszótéri szerelmek

A Fogadjörökbe nem menhely, de már 37 kutyát adtak örökbe IDÉN, másfél hónap alatt. Fekete ebeket amúgy kevésbé szeretnének a magyarok, és az idősebb állatok sokkal hálásabbak. Az örökbefogadásért is kell fizetni, sőt véletlenszerűen le is ellenőrzik a gazdikat, mégis megéri egy játszótéri szerelem eredményét, azaz menhelyi kutyát befogadni. Hasonló érdekes fact-ekért, hiteles helyzetjelentésért vagy az ideiglenes befogadáshoz kedvcsinálóként hallgasd meg az epizódot! Szabó Zita és Anna az anyukájukkal kezdték el a Fogadjörökbe Facebook és Instagram oldalát, rengeteg állaton segítettek már és azt szeretnék, hogy mindenki, akit kutyát szeretne, a menhelyről válasszon magának barátot! Hallgasd meg beszélgetésünket minden platformon, és kövesd a @fogadjorokbe és a @venuszprojekt oldalát a közösségi médián.

A Vogue életstílus

Mi jut eszedbe, ha azt mondjuk: vogue? A divatmagazin? Vagy a híres Madonna szám? Netán a Paris is Burning című film vagy a Pose sorozat? A vogue egy nagyon izgalmas, szubkultúrává formálódott táncstílus (vagy táncstílussá formálódott szubkultúra), egy inspiráló és meglepő világ, ami komoly egyenlőségi mozgalom is egyben. De kik a vogue-osok és pontosan mit csinálnak? És leginkább, miért? A Vénusz Projekt második évadának első epizódjában Rácz Konival, a hazai vogue mozgalom egyik első képviselőjével beszélgetünk.

Két újságíró a hétmilliárdból

Kik az újságírók? Estélyiben koktélozó, sztárokkal lepacsizó hírességek, minden titkok tudói? Vagy épp ellenkezőleg, mindenből kiábrándult, folyton íróasztal felett görnyedő, vizes zsemlén élő magányos alkoholisták? Mik a legfontosabb „újságírói értékek” a 7 milliárd újságíró korában? A Vénusz Projekt évadzáró epizódjában kicsit kötetlenebb és lazább beszélgetés során az újságírással kapcsolatos sztereotípiák mellett azt fejtegetjük, milyen a nemek megoszlási aránya a szakmában, a különböző műfajokban – és mégis miért lehet az, hogy a nők itt is (meglepetéés!) jóval inkább alulreprezentáltak. Emellett sok általatok, vagy úgy általában az újságírással és a szakmával kapcsolatos kérdésre is igyekszünk válaszolni. Sőt, még azt is megtudhatjátok, van-e újságírós, bézs ballonkabátunk.

Szilveszteri feminista extravaganza Miss Pinával

Érdekel, hogy van-e magyar szó a feminizmusra? Hallottál már a cunt art-ról? Gondolkoztál már azon, hogy a feminizmust hogyan lehetne közelebb vinni a fiatalokhoz? Tudod, mi az interszekcionalitás szó jelentése? És egyáltalán, te hogyan definiálnád a feminizmust? Mi kivesézzük ezeket a témákat - többek között. Ha úgy gondolod, hogy a feminizmus nem egyenlő a férfigyűlölettel, ez a rész tetszeni fog. Ha pedig úgy gondolod, hogy a két fogalom jelentése közel áll egymáshoz, akkor hallgasd meg ezt a részt, tisztába rakjuk a jelentéseket! Miss Pinával, a @pinazine anonim készítőjével beszélgettünk a Pina Zine-ről, a magyar feminizmusról, a bűneinkről és az újévi feminista fogadalmainkról.

Kerítésfestés és más, valóban hasznos adományok Kun Alízzal

Biztos neked sem ismeretlen az a rengeteg kihasználatlan, már-már felesleges ajándék, amit kapsz, és amit bizony néha adsz is. Karácsony közeledtével ez extrán aktuális. Ugyanez a helyzet az adományozással is: a pokol felé vezető út ugyanis jószándékkal van kikövezve. Talán elsőre drasztikusan hangzik, de rosszul és rosszat adományozni nagyon is lehet. Kun Alízzal, az Igazgyöngy alapítvány munkatársával beszélgettünk az adományozás méltóságáról és a méltósággal adományozásról, akinek arra nézve is van számos praktikus tippje, hogyan lehetsz teljes értékű adományozó, és hogyan bizonyosodj meg róla, hogy az adományod mindig jó helyre kerül.

Nők a pohárban Dobos Biankával

Van olyan, hogy nőies bor? Miért különleges egy női borász és egyáltalán, jogos a 21. században, ha a borászat bármely ágában nemi alapon megkülönböztetjük a szakértőket? Dobos Biankával, a Vince Magazin munkatársával, borkedvelővel és borismerővel a nőies borokról és a női borászokról, a vegán és bió eljárásokról, a borivással kapcsolatos urbánus legendákról és valós tényekről beszélgettünk.

Nők a díványon és azzal szemben Rácmolnár Lilivel

Közösségi média, FOMO, betegszerep, gyász és szorongás. Ezek számunkra is ismerős kifejezések, de közel nem látjuk át őket annyira, mint Rácmolnár Lili, aki pszihológusként dolgozik. Arról beszélgettünk, hogy ő miért akart már 12 évesen pszihológus lenni, hogy miért csinálta meg a The Therapy központot, és arról, hogy mennyire egészségtelen a közösségi média. Az álmok jelentése mögé próbáltunk betekinteni, a korunk és az ország tipikus betegségeit próbáltuk feltérképezni, és megvitattuk azt is, hogy mindenkinek kell-e egy pszihológus.

Test - kép Szombat Évával

Azt sem tudod, mi fán terem a female gaze? Nem kifejezetten magabiztosan használod a plus size kifejezést, és a body positivity sem tökéletesen tiszta? Nem tudod hova tenni a böngészés közben felugró fogyasztószerek reklámját és az Insta-fotósok legitimitását is megkérdőjelezed? Jó helyre jöttél: mi is hasonló kérdésekre keressük a választ ebben az epizódban. Szombat Éva fotóssal ezúttal a boldogságról, az önbizalomról, a női tekintetről, a plus size-ról, az Instagramról és a női orgazmusról beszélgettünk.

BUSH különkiadás - Nők a színpadon és mögötte, Ferenczi Szonjával és Oláh Katával

Mit gondolsz, melyik zenei műfajban vannak legkevésbé jelen a női előadók? Mennyivel van több női dalszerző vagy zenész, mint férfi - vagy épp fordítva? Aki nem lát bele, azt hinné, a világ összes iparága közül pont a zeneipar az, ahol nagyjából semlegesség, egyenlőség uralkodik a nemek közt. Érzékelhető ugyan a fejlődés, de nőnek lenni a zeneiparban még mindig óriás szívás - és nem csak Magyarországon. A Vénusz Projekt különkiadásában Ferenczi Szonjával, a Skeemers zenekar énekesnőjével, és Oláh Katával, a Bánkitó Fesztivál koordinátorával, a Budapest Showcase Hub egyik szervezőjével beszélgettünk arról, milyen nőnek lenni a zeneiparban (és mit tehetünk, hogy jobb legyen). A bevezető zenét pedig köszönjük a Rien du Sol tagjainak.

Bronzplafon - nők a városi térben

Miért van több bronzból öntött állat Budapesten, mint történelmi nő? Miért készítettek kiemelkedően sok meztelen női szobrot a Kádár-korszakban? Hány utcát neveztek el valódi nőkről? Kiket szeretnénk mi megformálva látni Budapesten? Ebben az epizódban az átlátszó.hu és a 444.hu releváns cikkei, illetve a Hosszúlépés Wonder Women kezdeményezése alapján keressük a válaszokat ezekre a sürgető, fontos és nehéz kérdésekre. A közterületek, utcák nevei és a rajtuk díszelgő emlékművek sokkal beszédesebbek, mint gondolnánk: nagyon fontos szerepük van a nemzeti emlékezetpolitikában, tükröt mutatnak a városnak, az országnak, a társadalomnak, amiben léteznek. https://atlatszo.hu/2018/07/12/meg-allatoknak-is-tobb-szobrot-allitottunk-budapesten-mint-ahany-nem-meztelen-nonek/ https://444.hu/2019/10/19/tobb-allatnak-van-szobra-budapesten-mint-nonek-ezen-szeretnenek-valtoztatni https://www.facebook.com/Hosszulepes.jarunk/ https://hosszulepe…

Nőirodalom? Férfiirodalom? Az irodalmi szexizmusról Seres Lili Hannával

Vannak olyan mondatok, amiket kizárólag csak női írók vagy újságírók hallanak? Ha van olyan, hogy “nőirodalom” vagy “női irodalom”, “férfi irodalom” miért nincs? Mi az oka, hogy a klasszikus kötelező olvasmányok között szinte egy női szerző műve sem szerepel? Tényleg létezik az irodalmi szexizmus, vagy csak túlreagáljuk? Seres Lili Hannával, elsőkötetes költővel és újságíróval beszélgettünk az irodalmi feminizmusról, a rólunk alkotott képről és az íróságról úgy általában. Lili Hanna kötetét, a “Várunk”-ot, a FISZ adta ki, és a jobb könyvesboltokban megvásárolhatjátok - amíg el nem fogy.

Nejlonbiznisz - fenntarthatóság női szemmel Mohácsi Nusival és Konkoly Nikivel

A Vénusz Projekt első epizódjában a környezetvédelemmel foglalkozunk Mohácsi Nusival, a Shamo Bags készítőjével, és Konkoly Nikivel, a Green Guide Budapest egyik megálmodójával. Szóba kerül a hulladékmentesség, a vegánság, az utazás, a gyereknevelés és persze az ökopánik is - és még sok más, csupa izgalmas és hasonlóan boldog téma. Nem kell elkeseredni, mi pozitívan látjuk a jövőt! Az epizódban ajánlottuk a Share Waste, a Miutcánk és a Happy Cow alkalmazást, az Egyszerűbb gyermekkor c. könyvet és a Phi Cosmetics márkát. Kövessétek a szereplőket @shamobags és @nikikonkoly vagy @greenguidebudapest néven, és a Vénusz Projektet Facebookon, Instagramon és Spotifyon is! A zenéért pedig hálás köszönet a Rien du Sol zenekar tagjainak.

Search

Clear search

Close search

Google apps

Main menu