Szertár
Szertár
Oct 9, 2020
CXCII. A vendég: Kálmán László, nyelvész
1 hr 9 min
Gamifikáció és nyelvészet a mai adásban:
1. Jön a II. Múzeumi Játékmustra. Erről beszélgettünk Bayer Árpáddal, az Open History ügyvezetőjével.

Kapcsolódó linkek:
Múzeumi Játékmustra: http://bit.ly/2VbrNPB
A Múzeumi Játékmustra FB eseménye: https://bit.ly/3jL04Bl
A Ligák Harcától a Holdra szállásig (korábbi Szertár Podcast adás):
https://bit.ly/36MYgUT

2. Kálmán László nyelvésszel készítettem interjút a Qubit Podcast első adásába. Ha nem néztétek, itt most meghallgathatjátok.

Köszönöm, ha jelképesen előfizetsz a Szertár tartalmakra:
bit.ly/szertarpatreon

Kövesd a Szertárt...
...YouTube-on: bit.ly/szertar_yt
...Facebookon: bit.ly/szertar_fb
...Instagramon: bit.ly/szertar_ig
Vagy itt a...
...Twitterem: bit.ly/rblc_tw
RE:FACT - Podcast a jövőről
RE:FACT - Podcast a jövőről
RE:FACT
7. Konnektor vagy töltőpisztoly? – Az autóipar változásai
Dr. Szászi István a magyarországi Bosch csoportnál végzett munkájából kifolyólag a technológiai innovációk szakértője, a gyártói oldalról megközelítve segített a jelenlegi autóipari környezet kihívásaiban eligazodni. Horváth András youtuber pedig az elektromos autózás felhasználói oldalának tapasztalatait, meglátásait osztotta meg velünk. Napjainkban egyre fontosabb az elektromos, a hibrid módon és alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek témája: a fosszilis tüzelőanyagok fogyatkozása, az egyre szigorodó szén-dioxid-kibocsátási normák és úgy általában a globális felmelegedés, a környezetvédelem növekvő jelentősége sarkallja arra az autógyártókat, hogy mindinkább az alternatív megoldásokat, környezetkímélő technológiákat fejlesszék. További elvárás, hogy a közvetlenül környezetszennyező, nem megújuló energiaforrások által hajtott technológiák arányát pedig csökkentsék portfóliójukban. A legalapvetőbb és egyre többet használt megoldás a teljesen vagy részben villanymotorokkal hajtott járművek fejlesztése, ami egyébként a relatív új technológiák közül a legmegosztóbb is. Valóban megoldhatja a városi környezetszennyezés és a nem megújuló energiaforrások kérdését az emobilitás? A jövő útjain kizárólag elektromos autók közlekednek majd? Szabad-e csak feketén-fehéren gondolkodni? Mi az ideális elektromos autóval megtehető táv egy átlagos felhasználó számára? Hosszú órákat kell majd várnunk a töltőállomásokon vagy egy kávé elfogyasztása után újra feltöltött járművel utazhatunk tovább? Milyen egyéb környezetkímélő technológiák állnak az autógyártók rendelkezésére? Mi az az eAxle? Milyen diverz portfólióban gondolkodik a Bosch? Mindez és még rengeteg fontos, aktuális kérdés kerül terítékre hetedik adásunkban, úgyhogy csatlakoztasd töltőre a telefonod és hallgasd meg beszélgetésünket!
43 min
Magenta Podcast
Magenta Podcast
Magyar Telekom
HR-esek a covidról: a krízis nem megváltoztat, hanem felfed
„Nálatok ki gyorsította fel a vállalat digitális átalakulását? A koronavírus járvány.” A pár nap alatt megugrott digitális fejlődés nem csak a megbeszélésekre, hanem a vállalati kultúrára, a kollégák és a csapatok közötti kapcsolatra és együttműködésre is óriási hatással volt, számos kihívást hozva a HR szakmának. Ebben az epizódban ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel. Itt lesz velünk Nagy Józsa Dorka, a y2y ügyvezetője, Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere és Demény Soma HR szakértő. Velük beszélgetünk arról, mit jelent, amikor egy cégnek tényleg az ember a fontos, elmondják, milyen tapasztalataik vannak az online céges kultúra építésről, sőt arról is beszélgetünk, vezetőként és munkavállalóként hogyan érdemes hozzáállnunk a jelenlegi helyzethez. Hozunk példát jó gyakorlatokra is, elmondjuk, hogyan lehet erősíteni a közösségi érzést akkor is, ha egymástól jó ideje távol vagyunk és jó ideig távol is maradunk. 2020 a kihívások éve – sokaknak. Milyen a HR 2020-ban? Vagyis milyen lesz az emberekkel foglalkozó szakma új élete? Hallgassátok meg! Az epizód végén ajánlóval is jövünk, itt érdemes körülnéznetek, ha érdeklődtök a téma iránt: Power of People – azaz Telekom POP - címmel indítottszakmai workshop-sorozatot a Magyar Telekom. Ennek célja, hogy egy aktív HR szakmai párbeszéd és tudásmegosztás kezdődjön a szakértők között. A képzés limitált létszámmal és zárt körben indult november elején, a HRFest online egy-egy téma kapcsán beszámol az eredményekről, így érdemes a HRFest felületeit követni. A y2y.hu blogján rengeteg hasznos tapasztalatot oszt meg Nagy Józsa Dorottya, amelyeket mindenki beépíthet saját munkájába. Emellett érdemes Check in néven futó podcastjüket is hallgatni, további tippekért. Hamarosan újabb epizóddal jövünk, addig kövessétek a Magenta podcast csatornáját, mindenképpen iratkozzatok fel rá, hogy ne maradjatok le a friss tartalmakról. Illetve olvassátok a Pont.MOST blogot is.
40 min
Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show
Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show
Biznisz Boyz Podcast
58. Bankhitel vagy kockázati tőke? A bankpiac működése a kulisszák mögül — Budapest Bank csoport
Bankhitel vagy kockázati tőke? Milyen esetekben érdemes egyikkel és mikor a másikkal élnünk? Legyen szó új cégről vagy már meglévőről, gyakran felmerül a kérdés: Miből finanszírozzuk a vállalkozás kiadásait? Ez alkalommal Szenttamási Norbert volt a beszélgetőpartnerünk, aki a Budapest Bank csoport munkatársaként segített eligazodni a témában, a srácok pedig jópár kérdéssel készültek is a téma kapcsán, ami segítséget nyújthat mind a hallgatók, mind a saját szempontjukból. A beszélgetés során szóba került többek között, hogy: - Mikor válasszunk bankhitelt és mikor más finanszírozási formát? - Milyen előnyei és hátrányai vannak, ha egyiket vagy másikat választjuk? - Mire van szükség az igényléshez és milyen buktatók lehetnek az igénylés során? - Tippek arra vonatkozóan, hogy hogy győzhetjük meg a bankot a sikeres finanszírozás kérdésében. Egy igazán velős és hasznos beszélgetést sikerült rögzítenünk, ami hasznos lehet minden vállalkozást fontolgatónak és növekedést tervező vállalkozónak. Hallgass bele az új adásba és oszd meg azokkal, akiknek érdekes lehet a téma! #szponzoraltadas #reklam Ha szereted a Biznisz Boyz adásait, támogathatsz minket azzal, ha a Voiz hangoskönyv appon belül hallgatsz minket, mert itt a lejátszások után tiszteletdíjat kapunk. Ráadásul a BB kuponnal első hónapban 90%-os kedvezménnyel használhatod az appot, amiben számtalan hasznos üzleti és egyéb személyiségfejlesztő témájú könyvet hallgathatsz meg. Részletek: bizniszboyz.hu/voiz Kövesd a BB-t mindenhol: Zárt csoport: www.facebook.com/groups/bizniszboyzpodcast/ Insta: www.instagram.com/bizniszboyz/ Cikkek és kontakt: https://bizniszboyz.hu Indítsd podcast-et, segítünk benne: https://bizniszboyz.hu/indits-podcast-et-a-cegednek-a-markadnak-segitunk/
1 hr 1 min
Új Egyenlőség
Új Egyenlőség
Új Egyenlőség
Túszul ejtett uniós pénzek – motivációk a jogállamisági patthelyzet mögött
Az uniós források és a jogállamisági kritériumok összekapcsolása miatt kialakult európai politikai patthelyzet okairól beszélgetett Hegedűs Dániel politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund munkatársa úgy véli, stratégiai hiba volt a magyar és a lengyel kormány részéről, hogy nem támogatták a német elnökség szeptemberi, „felvizezett” jogállamisági javaslatát. Az elutasítást követően a német elnökség gyengébb pozícióból tárgyalhatott az Európai Parlamenttel, ami a javaslat visszaerősítéséhez vezetett. Fontos továbbá, hogy az agresszív magyar és lengyel fellépést látva erősödött a politikai akarat arra, hogy szembeszálljanak a renitensekkel: most már valóban 24-25 ország egységfrontjával áll szemben a magyar-lengyel páros (Szlovénia tekinthető ingadozó szereplőnek). Immáron számos, korábban kevésbé elkötelezett szereplő is azt gondolja, hogy nem mehet az tovább, hogy egyesek túszul ejtik az uniós folyamatokat, és gátolják az intézményi működést. Hegedűs Dániel szerint a jelenleg terítéken lévő, a Tanács és a Parlament közötti jogállamisági megállapodás alapvetően jó kompromisszum. Fontos hozzátenni azonban, hogy ez nem egy általános, a jogállamiság minden aspektusát védő mechanizmus, hanem azon kérdéseket fedi le, amelyek közvetlen hatással vannak az EU pénzügyi érdekeire, a pénzügyi alapok menedzsmentjére. Így például a választási szabályok esetleges radikális átszabását, amelyek negatívan érintenék az ellenzék esélyeit, nem lehetne szankcionálni, de ezzel együtt mégis előrelépésnek tekinthető, hogy felállhat egy olyan EU-s mechanizmus, amely konkrét pénzügyi nyomásgyakorlással tudná megállítani a jogállam erózióját néhány fontos területen (pl. igazságszolgáltatás, ügyészség működése). Az utóbbi években egyre inkább az érvényesült, hogy már nem lehet megkülönböztetni, amit belpolitikai fogyasztásra szán az Orbán-kormány, és amit Brüsszelben tesz. Ez a folyamat is magyarázhatja Szájer József és Gottfried Péter, az Orbán-kormány két uniós kulcsszereplőjének távozását. Szájer József karrierje már 2019-ben, a Fidesz EPP-s felfüggesztésekor hatalmas törést szenvedett, és most végleg egy olyan belpolitikai diskurzus által gerjesztett konfliktusba került, amely teljesen lerombolta azt, amit eddig felépített. Ebből a szempontból Hegedűs érthetőnek tartja Szájer távozását. A jogállamisági kérdés egyre fontosabb belpolitikai témává válik számos más tagállamban is. Így a német elnökség nagyon keskeny pallón egyensúlyoz, és ha figyelembe veszi például a holland, dán, svéd igényeket, akkor jól látszik: egyre kevesebb mozgástere van arra, hogy engedményeket tegyen a magyar és lengyel kormányok számára. A kritikus tagállamok elkötelezett álláspontja erősíti az Európai Parlamentet is ebben a helyzetben, mivel nem egyedül áll ellen a német elnökség békítési javaslatainak. Az egyik felmerült lehetséges megoldási javaslat, a 7-es cikkely szerinti eljárás beáldozása a kompromisszum érdekében Hegedűs Dániel szerint durva szimbolikus vereség lenne az EU számára. Vannak ugyan sokan, akik feladnák ezt a használhatatlannak tűnő mechanizmust azért, hogy egy hatékonyabbat fogadtathassanak el, de a 7-es cikkely szerinti eljárás lezárása azt jelentené, hogy a Tanács hivatalos pecsétet adna arról, hogy nem fenyegeti rendszerszintű veszély a jogállamiságot Magyarországon és Lengyelországban. Ez gyakorlatilag a két rezsim rehabilitációját jelentené. Az önkormányzatoknak folyósítandó közvetlen uniós források terén Hegedűs Dániel radikális strukturális változásra nem számít, némi forrásbővülésre azonban igen. Növekvő politikai akarat tapasztalható azon célok mögött, hogy jusson több közvetlen forrás az önkormányzatoknak, vagy költsön több forrást az Európai Bizottság a jogállamiságot védő programokra. A teljes uniós forrásallokáció reformja ugyanakkor politikailag nem reális célkitűzés, többek között azért sem, mert ehhez nem áll rendelkezésre a szükséges adminisztratív kapacitás az Európai...
35 min
More episodes
Search
Clear search
Close search
Google apps
Main menu